Salmi 107

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Salmo dello stesso Davidde. Il mio cuore, o Dio, egli è preparato: egli è preparato il cuor mio: canterò, e salmeggerò nella mia gloria.	1 ALLELUJA! Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.
2 Sorgi, mia gloria, sorgi salterio, e tu cetra: io sorgerò coll'aurora.	2 Így szóljanak azok, akiket megváltott az Úr, akiket megszabadított az ellenség kezéből,
3 A te io darò laude trai popoli, o Signore, inni a te canterò tralle genti.	3 s egybegyűjtött az országokból, napkeletről és nyugatról, északról és délről.
4 Perché più grande de' cieli o la tua misericordia, e la tua verità fino alle nubi.	4 Kietlen pusztában bolyongtak, nem találtak utat lakott város felé.
5 Sii tu esaltato fin sopra de' cieli, e la tua gloria per tutta quanta la terra, affinché liberati siano i tuoi eletti.	5 Éhséget és szomjúságot szenvedtek, a lélek elepedt bennük.
6 Salvami colla tua destra, ed esaudiscimi: Dio ha parlato nel suo Santuario;	6 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
7 Che io sarò nell'allegrezza, e sarò padrone di Sichem, e dividerò la valle de' tabernacoli.	7 Ráterelte őket a helyes útra, és lakott városhoz jutottak.
8 Mio è Galaad, e mio o Manasse, ed Ephraim fortezza della mia testa.	8 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,
9 Giuda mio re: Moab vaso di mia speranza.	9 mert a szomjazók elteltek és az éhezőket eltöltötte minden jóval.
10 Col mio piede calcherò l'Idumea; gli stranieri saranno soggetti a me.	10 Sötétségben, a halál árnyékában ültek, vasra verve, nyomorban,
11 Chi mi condurrà nella città munita? chi mi condurrà fino all'Idumea?	11 mert ellene szegültek Isten szavának, és megvetették a Fölséges tanácsát.
12 Chi se non tu, o Dio, che ci hai rigettati? E non verrai tu, o Dio, co' nostri eserciti?	12 Ezért nyomorúsággal törte meg szívüket, elestek és nem volt, aki fölsegítse őket.
13 Da aiuto a noi nella tribolazione, perché invano si aspetta salute dall'uomo.	13 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
14 Con Dio farem cose grandi: ed, egli annichilerà color che ci affliggono.	14 Kihozta őket a sötétségből s a halál árnyékából, és összetörte bilincseiket.
	15 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,
	16 hogy összetörte az érckapukat, s összezúzta a vas-zárakat.
	17 Balgaságba estek gonoszságuk útján, nyomorba jutottak hamisságuk miatt.
	18 Minden étket megutált a lelkük, s a halál kapuihoz közeledtek.
	19 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
	20 Elküldte igéjét és meggyógyította őket, és kimentette őket a sírveremből.
	21 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért,
	22 mutassanak be neki hálaáldozatot, és hirdessék ujjongva tetteit.
	23 Amikor hajókon tengerre szálltak, s a nagy vizeken kereskedtek,
	24 látták az Úr cselekedeteit, csodatetteit a tenger mélységeivel.
	25 Szavára szélvész keletkezett, s az magasra verte a hullámokat.
	26 Ők az égig emelkedtek és a mélységbe süllyedtek; Kétségbeestek a veszedelemben.
	27 Szédelegtek, tántorogtak, mint a részeg, és minden bölcsességük odalett.
	28 De szorongatásukban az Úrhoz kiáltottak, s ő gyötrelmükből kiragadta őket.
	29 A szélvészt szellővé változtatta, és lecsendesedtek a habok.
	30 És amíg ők örültek, hogy nyugtuk lett, elvezette őket abba a kikötőbe, amelybe törekedtek.
	31 Áldják tehát az Urat irgalmasságáért, az emberek fiaival művelt csodáiért;
	32 Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének tanácsában.
	33 Folyóvizeket tett pusztasággá, vízforrásokat sivataggá,
	34 termékeny földet szikes pusztává lakóinak gonoszsága miatt.
	35 De tóvá változtatott sivatagot, és vizek forrásává olyan földet, amelyen víz nem volt.
	36 Éhezőket telepített le ott és lakóhelyül várost építettek.
	37 Bevetették a mezőket, szőlőt ültettek, és bőséges termésre tettek szert.
	38 Megáldotta őket, nagyon megsokasodtak, s nagyszámú állatot adott nekik.
	39 Majd megfogyatkoztak és nyomorogtak a bajok és a fájdalmak súlya alatt.
	40 Gyalázatot bocsátott az előkelőkre, és bolyongani hagyta őket úttalan utakon.
	41 De kisegítette az ínségből a szegényeket, és juhnyájakhoz tette hasonlóvá nemzetségeiket.
	42 Látják ezt az igazak és örvendeznek, és befogja száját minden gonoszság.
	43 Ki olyan bölcs, hogy fölfogná ezeket, és megértené az Úr irgalmasságát?