Salmi 35

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Salmo dello stesso Davidde servo del Signore. Discorre l'iniquo dentro di se stesso di far del male: il timore di Dio dinanzi agli occhi di lui non è.	1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.
2 Perocché nel cospetto di lui egli ha agito con frode, onde odiosa diventi la sua iniquità.	2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!
3 Le parole della bocca di lui sono ingiustizia, ed inganno: non volle intendere per bene operare.	3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«
4 Meditò nel suo letto l'iniquità: qualunque via non buona gli piacque, e non ebbe nissun raccapriccio della malvagità.	4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!
5 Signore, nel cielo è la tua misericordia, e la tua verità fino alle nubi.	5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:
6 La tua giustizia è come gli altissimi monti; abisso grande i tuoi giudizj. E gli uomini, e i giumenti tu salverai, o Signore;	6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!
7 Tanto si stende, o Signore, la tua misericordia. Ma i figliuoli degli uomini all'ombra dell'ali tue spereranno.	7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.
8 Saranno inebriati della opulenza della tua casa, e al torrente di tue delizie darai loro da bere.	8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!
9 Perocché presso di te è la sorgente della vita, e nel lume tuo vedrem la luce.	9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.
10 Spandi la tua misericordia sopra coloro, che ti conoscono, e la tua giustizia a prodi quelli, che hanno cuor retto.	10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«
11 Non venga contro di me il pie del superbo, e non mi smuovano i tentativi del peccatore.	11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.
12 Ivi andaron per terra quelli, che commettono l'iniquità: furon cacciati fuora, e non poteron tenersi in piedi.	12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.
	13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.
	14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.
	15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
	16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.
	17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.
	18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.
	19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.
	20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.
	21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«
	22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!
	23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!
	24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,
	25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«
	26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.
	27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«
	28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.