Salmi 74

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Maskil. Di Asaf.O Dio, perché ci respingi per sempre,fumante di colleracontro il gregge del tuo pascolo?	1 Maszkíl Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, teljesen, miért gyúlt fel haragod legelőd juhai ellen?
2 Ricòrdati della comunitàche ti sei acquistata nei tempi antichi.Hai riscattato la tribù che è tua proprietà,il monte Sion, dove hai preso dimora.	2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet kezdettől fogva birtokodba vettél! Örökségedet, a törzset megváltottad, a Sion hegyét, amelyen laktál.
3 Volgi i tuoi passi a queste rovine eterne:il nemico ha devastato tutto nel santuario.	3 Menj fel az ősi romokra: a szentélyben mindent feldúlt az ellenség!
4 Ruggirono i tuoi avversari nella tua assemblea,issarono le loro bandiere come insegna.	4 Azok ordítoznak gyülekezeted helyén, akik gyűlölnek téged, jelvényeiket kitűzték győzelmük jeléül.
5 Come gente che s’apre un varco verso l’altocon la scure nel folto della selva,	5 Olyanok, mint aki magasra emelt fejszéjét lengeti a sűrű erdőben.
6 con l’ascia e con le mazzefrantumavano le sue porte.	6 Minden ajtaját kidöntötték, baltával és bárddal rombolták.
7 Hanno dato alle fiamme il tuo santuario,hanno profanato e demolito la dimora del tuo nome;	7 Lángba borították szentélyedet, neved hajlékát földig meggyalázták.
8 pensavano: «Distruggiamoli tutti».Hanno incendiato nel paese tutte le dimore di Dio.	8 Azt mondták szívükben: »Rohanjuk le őket együtt!« Fölperzselték Isten minden szentélyét az országban.
9 Non vediamo più le nostre bandiere,non ci sono più profetie tra noi nessuno sa fino a quando.	9 Jeleinket nem látjuk, nincs többé prófétánk, és nincs már köztünk, aki látna.
10 Fino a quando, o Dio, insulterà l’avversario?Il nemico disprezzerà per sempre il tuo nome?	10 Isten, meddig szidalmaz még az ellenség téged, örökké gyalázza az ellenség nevedet?
11 Perché ritiri la tua manoe trattieni in seno la tua destra?	11 Miért vonod vissza kezed és tartod öledben jobbodat?
12 Eppure Dio è nostro re dai tempi antichi,ha operato la salvezza nella nostra terra.	12 Hiszen Isten a mi királyunk ősidőktől fogva, aki szabadulást szerzett a föld közepén.
13 Tu con potenza hai diviso il mare,hai spezzato la testa dei draghi sulle acque.	13 Hatalmaddal a tengert kettéhasítottad, a sárkányok fejét a vizekben összetörted.
14 Tu hai frantumato le teste di Leviatàn,lo hai dato in pasto a un branco di belve.	14 A Leviatán fejeit összezúztad, eledelül adtad a tengeri szörnyeknek.
15 Tu hai fatto scaturire fonti e torrenti,tu hai inaridito fiumi perenni.	15 Te fakasztottál forrásokat, patakokat, te szárítottad ki az állandó folyókat.
16 Tuo è il giorno e tua è la notte,tu hai fissato la luna e il sole;	16 Tied a nappal és tied az éjszaka, te hoztad létre a napot és a csillagokat.
17 tu hai stabilito i confini della terra,l’estate e l’inverno tu li hai plasmati.	17 Te szabtad meg a föld minden határát, te teremtetted a nyarat és a telet.
18 Ricòrdati di questo:il nemico ha insultato il Signore,un popolo stolto ha disprezzato il tuo nome.	18 Emlékezz meg arról, hogy az Urat ellenség szidalmazza, s egy oktalan nép gyalázza nevedet.
19 Non abbandonare ai rapaci la vita della tua tortora,non dimenticare per sempre la vita dei tuoi poveri.	19 A benned bízó lelkeket ne engedd át a vadállatoknak, ne felejtsd el végképp a szegényeidet!
20 Volgi lo sguardo alla tua alleanza;gli angoli della terra sono covi di violenza.	20 Tekints szövetségedre, mert tele van az ország minden zuga a gonoszság sátraival.
21 L’oppresso non ritorni confuso,il povero e il misero lodino il tuo nome.	21 Ne távozzék tőled szégyennel a megalázott, hadd áldja nevedet a szegény és a szűkölködő!
22 Àlzati, o Dio, difendi la mia causa,ricorda che lo stolto ti insulta tutto il giorno.	22 Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet! Emlékezz meg a gyalázatról, amellyel egész nap illet téged az esztelen!
23 Non dimenticare il clamore dei tuoi nemici;il tumulto dei tuoi avversari cresce senza fine.	23 Ne feledd el ellenségeid lármáját; Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása!