Salmi 88

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Canto. Salmo. Dei figli di Core. Al maestro del coro. Sull’aria di «Macalàt leannòt». Maskil. Di Eman, l’Ezraita.	1 Kóré fiainak éneke. Zsoltár. A karvezetőnek. A »Mahálát« szerint. Éneklésre.
2 Signore, Dio della mia salvezza,davanti a te grido giorno e notte.	2 Uram, szabadításom Istene, éjjel-nappal hozzád kiáltok.
3 Giunga fino a te la mia preghiera,tendi l’orecchio alla mia supplica.	3 Jusson színed elé imádságom, füledet hajtsd könyörgésemre.
4 Io sono sazio di sventure,la mia vita è sull’orlo degli inferi.	4 Mert fájdalommal van tele a lelkem és életem az alvilághoz közeledik.
5 Sono annoverato fra quelli che scendono nella fossa,sono come un uomo ormai senza forze.	5 A sírba szállók közé soroltak engem, olyanná lettem, mint akinek nincsen segítsége.
6 Sono libero, ma tra i morti,come gli uccisi stesi nel sepolcro,dei quali non conservi più il ricordo,recisi dalla tua mano.	6 A holtak között van fekhelyem, mint a halálra sebzettek, akik a sírban alszanak, akikről nem emlékezel meg többé, és akiket kitéptek kezedből.
7 Mi hai gettato nella fossa più profonda,negli abissi tenebrosi.	7 Letettél engem a verem mélyére, a sötétségbe s a halál árnyékába.
8 Pesa su di me il tuo furoree mi opprimi con tutti i tuoi flutti.	8 Rám nehezedett haragod, rám zúdítottad minden hullámodat.
9 Hai allontanato da me i miei compagni,mi hai reso per loro un orrore.Sono prigioniero senza scampo,	9 Eltávolítottad tőlem ismerőseimet, utálatossá tettél előttük; Fogoly vagyok és nincs menekvésem.
10 si consumano i miei occhi nel patire.Tutto il giorno ti chiamo, Signore,verso di te protendo le mie mani.	10 Szemem elbágyad a gyötrelemtől. Uram, egész nap tehozzád kiáltok, feléd terjesztem kezemet:
11 Compi forse prodigi per i morti?O si alzano le ombre a darti lode?	11 Vajon a holtakkal művelsz-e csodákat, és fölkelnek-e az árnyak, hogy dicsérjenek téged?
12 Si narra forse la tua bontà nel sepolcro,la tua fedeltà nel regno della morte?	12 Vajon hirdeti-e valaki a sírban irgalmasságodat és hűségedet az enyészet helyén?
13 Si conoscono forse nelle tenebre i tuoi prodigi,la tua giustizia nella terra dell’oblio?	13 Vajon a sötétség helyén ismerik-e csodáidat és igazságodat a feledés földjén?
14 Ma io, Signore, a te grido aiutoe al mattino viene incontro a te la mia preghiera.	14 Uram, én hozzád kiáltok, kora reggel eléd száll imádságom.
15 Perché, Signore, mi respingi?Perché mi nascondi il tuo volto?	15 Miért taszítasz el engem, Uram, miért rejted el tőlem arcodat?
16 Sin dall’infanzia sono povero e vicino alla morte,sfinito sotto il peso dei tuoi terrori.	16 Szegény és halálos beteg vagyok ifjúkorom óta, a tőled való rettegés súlya nyom, bensőm összezavarodott.
17 Sopra di me è passata la tua collera,i tuoi spaventi mi hanno annientato,	17 Átcsapott rajtam haragod és megrendítettek engem borzalmaid.
18 mi circondano come acqua tutto il giorno,tutti insieme mi avvolgono.	18 Körülvesznek engem, mint a vizek, egész nap, mindenünnen körülvesznek.
19 Hai allontanato da me amici e conoscenti,mi fanno compagnia soltanto le tenebre.	19 Eltávolítottad tőlem a barátokat és a közelállókat, csak a sötétség a társam.