Salmi 50

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Psalmus. Asaph. Deus deorum, Dominus, locutus est et vocavit terram a solis ortu usque ad occasum.	1 Ászáf zsoltára. Szól az Úr, az istenek Istene, és szólítja a földet napkelettől napnyugatig.
2 Ex Sion speciosa decore Deus illuxit,	2 Felragyog Sionból ékes szépséggel az Isten.
3 Deus noster veniet et non silebit: ignis consumens est in conspectu eius, et in circuitu eius tempestas valida.	3 Jön íme, Isten, íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat: színe előtt emésztő tűz, körülötte hatalmas förgeteg.
4 Advocabit caelum desursum et terram discernere populum suum:	4 Szólítja onnan felülről az eget s a földet, hogy népe fölött ítélkezzék:
5 “ Congregate mihi sanctos meos, qui disposuerunt testamentum meum in sacrificio ”.	5 »Gyűjtsétek elém szentjeimet, akik az áldozatban szövetségre léptek velem.«
6 Et annuntiabunt caeli iustitiam eius, quoniam Deus iudex est.	6 Igazságát hirdetik az egek, mert Isten tart ítéletet.
7 “ Audi, populus meus, et loquar, Israel, et testificabor adversum te: Deus, Deus tuus, ego sum.	7 »Halljad én népem, hadd beszéljek, Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened: Én Isten, a te Istened vagyok.
8 Non in sacrificiis tuis arguam te; holocausta enim tua in conspectu meo sunt semper.	8 Nem áldozataidért perelek veled, hisz égő áldozataid folyton előttem vannak.
9 Non accipiam de domo tua vitulos neque de gregibus tuis hircos.	9 Nem veszek el házadból fiatal bikákat, sem nyájaidból kecskebakokat.
10 Quoniam meae sunt omnes ferae silvarum, iumentorum mille in montibus.	10 Mert enyém az erdő minden vadja, az állatok ezrei a hegyekben.
11 Cognovi omnia volatilia caeli; et, quod movetur in agro, meum est.	11 Ismerem az ég minden madarát, és ami csak mozog a mezőn, az enyém.
12 Si esuriero non dicam tibi; meus est enim orbis terrae et plenitudo eius.	12 Ha éheznék, nem kellene neked szólnom, mert enyém a földkerekség, s mindaz, ami betölti.
13 Numquid manducabo carnes taurorum aut sanguinem hircorum potabo?	13 Eszem-e én a bikák húsát, iszom-e én a kecskebakok vérét?
14 Immola Deo sacrificium laudis et redde Altissimo vota tua;	14 Dicséretet mutass be áldozatul Istennek, és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek;
15 et invoca me in die tribulationis: eruam te, et honorificabis me ”.	15 Hívj segítségül a szorongatás napján: megmentelek, és te dicsérni fogsz engem.«
16 Peccatori autem dixit Deus: “ Quare tu enarras praecepta mea et assumis testamentum meum in os tuum?	16 A bűnöshöz azonban így szól az Isten: »Miért beszélsz te parancsolataimról, s miért veszed szádra szövetségemet?
17 Tu vero odisti disciplinam et proiecisti sermones meos retrorsum.	17 Hiszen te gyűlölöd a fegyelmet, és hátad mögé veted szavaimat.
18 Si videbas furem, currebas cum eo; et cum adulteris erat portio tua.	18 Ha tolvajt láttál, vele tartottál, házasságtörőkkel közösködtél.
19 Os tuum dimittebas ad malitiam, et lingua tua concinnabat dolos.	19 Szád gonoszságot árasztott, és nyelved csalárdságot szőtt.
20 Sedens adversus fratrem tuum loquebaris et adversus filium matris tuae proferebas opprobrium.	20 Leültél és testvéred ellen beszéltél, és gáncsot vetettél anyád fia elé.
21 Haec fecisti, et tacui. Existimasti quod eram tui similis. Arguam te et statuam illa contra faciem tuam.	21 Így cselekedtél, s mivel én hallgattam, azt hitted, hogy olyan vagyok, mint te. Pedig perbeszállok veled és mindezt felhozom ellened.
22 Intellegite haec, qui obliviscimini Deum, ne quando rapiam, et non sit qui eripiat.	22 Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről, nehogy védtelenek legyetek, amikor elragadlak titeket!
23 Qui immolabit sacrificium laudis, honorificabit me; et, qui immaculatus est in via, ostendam illi salutare Dei ”.	23 Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem, és aki bűntelenül jár az úton, annak mutatom meg Isten üdvösségét.«