Salmi 69

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Al maestro del coro. Su «I gigli». Di Davide.	1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Dávidtól.
2 Salvami, o Dio:l’acqua mi giunge alla gola.	2 Szabadíts meg engem, Isten, mert a vizek immár a torkomig hatolnak!
3 Affondo in un abisso di fango,non ho nessun sostegno;sono caduto in acque profondee la corrente mi travolge.	3 Mélységes iszapba süllyedtem, megállni nem tudok; A tenger mélységébe estem, S a vihar elmerít engem.
4 Sono sfinito dal gridare,la mia gola è riarsa;i miei occhi si consumanonell’attesa del mio Dio.	4 Fáradtra kiáltom magamat, torkom berekedt, szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom.
5 Sono più numerosi dei capelli del mio capoquelli che mi odiano senza ragione.Sono potenti quelli che mi vogliono distruggere,i miei nemici bugiardi:quanto non ho rubato, dovrei forse restituirlo?	5 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek engem. Hatalmasak ellenségeim, akik jogtalanul üldöznek engem. Amit el nem vettem, azt kell megfizetnem.
6 Dio, tu conosci la mia stoltezzae i miei errori non ti sono nascosti.	6 Isten, te ismered balgaságomat, és vétkeim nincsenek titokban előtted.
7 Chi spera in te, per colpa mia non sia confuso,Signore, Dio degli eserciti;per causa mia non si vergognichi ti cerca, Dio d’Israele.	7 Ne érje szégyen miattam azokat, akik benned remélnek, Uram, Seregek Ura! Ne érje bennem szégyen azokat, akik téged keresnek, Izrael Istene.
8 Per te io sopporto l’insultoe la vergogna mi copre la faccia;	8 Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen.
9 sono diventato un estraneo ai miei fratelli,uno straniero per i figli di mia madre.	9 Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé.
10 Perché mi divora lo zelo per la tua casa,gli insulti di chi ti insulta ricadono su di me.	10 Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér.
11 Piangevo su di me nel digiuno,ma sono stato insultato.	11 Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik.
12 Ho indossato come vestito un saccoe sono diventato per loro oggetto di scherno.	12 Ha szőrzsákot öltök, gúnyolódnak rajtam.
13 Sparlavano di me quanti sedevano alla porta,gli ubriachi mi deridevano.	13 Ellenem beszélnek, akik a kapuban ülnek, s akik boroznak, rólam énekelnek.
14 Ma io rivolgo a te la mia preghiera,Signore, nel tempo della benevolenza.O Dio, nella tua grande bontà, rispondimi,nella fedeltà della tua salvezza.	14 Az én imám pedig szálljon hozzád, Uram, a kegyelem idején, ó Isten! Nagy irgalmasságodban hallgass meg engem szabadító hűséged szerint.
15 Liberami dal fango, perché io non affondi,che io sia liberato dai miei nemici e dalle acque profonde.	15 Ragadj ki az iszapból, hogy el ne merüljek, szabadíts meg azoktól, akik gyűlölnek, és a vizek mélységéből.
16 Non mi travolga la corrente,l’abisso non mi sommerga,la fossa non chiuda su di me la sua bocca.	16 Ne merítsen el a víz vihara, a mélység el ne nyeljen, s az örvény be ne zárja száját fölöttem.
17 Rispondimi, Signore, perché buono è il tuo amore;volgiti a me nella tua grande tenerezza.	17 Hallgass meg, Uram, hisz irgalmad kegyes; Tekints rám nagy könyörületedben.
18 Non nascondere il volto al tuo servo;sono nell’angoscia: presto, rispondimi!	18 Ne fordítsd el szolgádtól arcodat, szorongatás gyötör, siess, hallgass meg engem!
19 Avvicìnati a me, riscattami,liberami a causa dei miei nemici.	19 Légy közel lelkemhez, szabadíts meg engem, ments meg ellenségeimtől.
20 Tu sai quanto sono stato insultato:quanto disonore, quanta vergogna!Sono tutti davanti a te i miei avversari.	20 Hiszen te ismered gyalázatomat, szégyenemet, pironkodásomat. Előtted van mind, aki szorongat engem;
21 L’insulto ha spezzato il mio cuoree mi sento venir meno.Mi aspettavo compassione, ma invano,consolatori, ma non ne ho trovati.	21 A gyalázat megtörte a szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem.
22 Mi hanno messo veleno nel ciboe quando avevo sete mi hanno dato aceto.	22 Sőt epét adtak nekem enni, szomjúságomban ecettel itattak.
23 La loro tavola sia per loro una trappola,un’insidia i loro banchetti.	23 Asztaluk legyen előttük tőrré, visszafizetéssé, kelepcévé!
24 Si offuschino i loro occhi e più non vedano:sfibra i loro fianchi per sempre.	24 Homályosodjék el szemük, hogy ne lássanak, ágyékukat tedd örökre erőtlenné!
25 Riversa su di loro il tuo sdegno,li raggiunga la tua ira ardente.	25 Öntsd ki rájuk haragodat, haragod heve érje utol őket!
26 Il loro accampamento sia desolato,senza abitanti la loro tenda;	26 Lakóhelyük legyen pusztasággá, hajlékaikban senki se lakozzék!
27 perché inseguono colui che hai percosso,aggiungono dolore a chi tu hai ferito.	27 Mert üldözik, akit te sújtottál, s növelik annak fájdalmát, akit megsebeztél.
28 Aggiungi per loro colpa su colpae non possano appellarsi alla tua giustizia.	28 Hagyd, hogy gonoszságot gonoszságra halmozzanak, s ne jussanak igazságodra!
29 Dal libro dei viventi siano cancellatie non siano iscritti tra i giusti.	29 Töröld ki őket az élők könyvéből, s ne írd őket az igazak közé!
30 Io sono povero e sofferente:la tua salvezza, Dio, mi ponga al sicuro.	30 Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged.
31 Loderò il nome di Dio con un canto,lo magnificherò con un ringraziamento,	31 Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom.
32 che per il Signore è meglio di un toro,di un torello con corna e zoccoli.	32 Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája.
33 Vedano i poveri e si rallegrino;voi che cercate Dio, fatevi coraggio,	33 Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek.
34 perché il Signore ascolta i miserie non disprezza i suoi che sono prigionieri.	34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait.
35 A lui cantino lode i cieli e la terra,i mari e quanto brulica in essi.	35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük nyüzsög.
36 Perché Dio salverà Sion,ricostruirà le città di Giuda:vi abiteranno e ne riavranno il possesso.	36 Mert Isten megmenti Siont, s felépíti Júda városait; Ott fognak lakni, birtokba veszik.
37 La stirpe dei suoi servi ne sarà eredee chi ama il suo nome vi porrà dimora.	37 Szolgáinak utódai öröklik, s ott laknak majd, akik szeretik az ő nevét.