Psalmi 17

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Precatio. David. Exaudi, Domine, iustitiam meam, intende deprecationem meam. Auribus percipe orationem meam, non in labiis dolosis.	1 Dávid imádsága. Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, méltasd figyelemre könyörgésemet. Hallgasd meg könyörgésemet, nem álnok ajakról fakad.
2 De vultu tuo iudicium meum prodeat; oculi tui videant aequitates.	2 Színed elől jöjjön igazság nekem, szemed lássa meg igazamat.
3 Proba cor meum et visita nocte; igne me examina, et non invenies in me iniquitatem.	3 Vizsgáld meg szívemet, és látogasd meg éjjel, tégy tűzpróbára engem, és nem találsz bennem gonoszságot.
4 Non transgreditur os meum ad opera hominum, propter verba labiorum tuorum custodivi me a viis violenti.	4 Szám nem beszélt emberek dolgáról, kerültem ajkad igéi szerint az erőszakos utakat.
5 Retine gressus meos in semitis tuis, ut non moveantur vestigia mea.	5 Tartsd meg léptemet a te ösvényeiden, hogy meg ne inogjon a lábam.
6 Ego ad te clamavi, quoniam exaudis me, Deus; inclina aurem tuam mihi et exaudi verba mea.	6 Hozzád kiáltok, hisz te meghallgatsz, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg szavaimat!
7 Mirifica misericordias tuas, qui salvos facis ab insurgentibus sperantes in dextera tua.	7 Mutasd meg csodás irgalmadat, hiszen megmented az üldözőktől azokat, akik jobbodban bíznak!
8 Custodi me ut pupillam oculi, sub umbra alarum tuarum protege me	8 Óvj, mint szemed fényét, nyújts szárnyad árnyékában menedéket nekem
9 a facie impiorum, qui me afflixerunt. Inimici mei in furore circumdederunt me,	9 a gonoszok elől, akik nyomorgatnak engem! Ellenségeim dühöngve körülkerítettek,
10 adipem suum concluserunt; os eorum locutum est superbiam.	10 bezárták kövér szívüket, szájuk ontja a kevélységet.
11 Incedentes nunc circumdederunt me, oculos suos statuerunt prosternere in terram.	11 Megleptek, s íme, körülvesznek, rám szegezik szemüket, hogy földre terítsenek.
12 Aspectus eorum quasi leonis parati ad praedam et sicut catuli leonis recubantis in abditis.	12 Tekintetük, mint a prédára kész oroszláné, s mint a rejtekhelyén meghúzódó oroszlánkölyöké.
13 Exsurge, Domine, praeveni eum, supplanta eum; eripe animam meam ab impio framea tua,	13 Kelj fel, Uram! Előzd meg és terítsd le őt! Ments meg engem kardoddal az istentelentől,
14 a mortuis manu tua, Domine, a mortuis, quorum defecit portio vitae. De reconditis tuis adimpleas ventrem eorum, saturentur filii et dimittant reliquias parvulis suis.	14 karoddal a halottaktól, Uram, a holtaktól, akiknek nincs már részük az életből! Töltsd meg hasukat javaiddal, hadd lakjanak jól gyermekeik, s hagyják fiaikra, ami megmarad.
15 Ego autem in iustitia videbo faciem tuam; satiabor, cum evigilavero, conspectu tuo.	15 Én azonban igazságban látom meg arcodat, és színed látása tölt el amikor fölébredek.