Giobbe 13

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Tutte queste cose l'occhio mio già le vide, e l'orecchio le ascoltò, e ad una ad una io le compresi.	1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.
2 Quel che sapete voi io pur lo so, ne sono inferiore a voi.	2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.
3 Con tutto questo io parlerò all'Onnipotente, e con Dio bramo discorrerla:	3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!
4 Facendo prima vedere come voi fabbri siete di menzogne, e sostenitori di false dottrine.	4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.
5 E piacesse a Dio, che steste in silenzio per farvi creder sapienti.	5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!
6 Udite adunque la mia correzione, e ponete mente alla sentenza, che uscirà dalle mie labbra.	6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!
7 Ha egli forse bisogno Iddio di vostre menzogne, onde per lui parliate con fraude?	7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?
8 Forse volete prestargli favore? ovver tentate di patrocinar la causa di Dio?	8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?
9 Sarà egli ciò grato a lui, cui nulla può essere ascoso? o sarà egli deluso, come il sarebbe un uomo, da' vostri inganni?	9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?
10 Egli stesso vi condannerà, perché occultamente cercate il suo favore.	10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.
11 Tosto che egli si moverà vi porrà in iscompiglio, e co' suoi terrori vi scuoterà.	11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!
12 La vostra memoria sarà come cenere, si ridurranno in fango le vostre cervici.	12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.
13 Tacete un tantino, affinchè io dica tutto quello, che la mente mi suggerisca.	13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.
14 Per qual motivo mi straccio co' miei denti le carni, e l'anima mia porto nelle mie mani?	14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?
15 Quand'anche egli mi desse morte, in lui spererò; ma accuserò le opere mie dinanzi a lui.	15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.
16 Ed egli sarà mio Salvatore; perocché non comparirà dinanzi a lui verun degli ipocriti.	16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.
17 Ponete mente alle mie parole, e le orecchie porgete a' miei enimmi.	17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:
18 Se sarò giudicato, io so, che sarò riconosciuto per giusto.	18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.
19 Chi è che voglia venir con me in giudizio? venga pure. Perché mi consumo tacendo?	19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?
20 Sol due cose non fare a me (o Signore); e allora non mi nasconderò dalla tua faccia:	20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:
21 Ritira da me la tua mano, e non mi sbigottire co' tuoi terrori.	21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!
22 Interrogami, ed io risponderò; o permetti ch'io parli, e tu rispondimi.	22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.
23 Quante ho io iniquitadi, e peccati? fammi conoscere le mie scelleraggini, e i miei delitti.	23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!
24 Perché nascondi il tuo volto, e mi consideri per tuo nimico?	24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?
25 Contro una foglia, che il vento disperde dimostri la tua possanza, e ad una secca paglia fai guerra:	25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!
26 Perocché amare cose tu scrivi contro di me, e consunto mi vuoi pei peccati di mia adolescenza.	26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;
27 Mi hai inceppati i piedi, hai notati tutti i miei andamenti, e hai posto mente a tutte le orme de' passi miei:	27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,
28 Di me che debbo ridurmi in putredine, ed essere come una veste rosa dalle tignuole.	28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!