Giobbe 26

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 E Giobbe rispose, e disse:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 A chi vuoi tu dar soccorso? forse ad uno che sia spossato? e vuoi tu sostentar le braccia di un che forza non abbia?	2 »Kinek vagy a segítője? Gyenge valakinek? és erőtlennek karját gyámolítod?
3 A chi dai tu consiglio? forse a colui che saggezza non ha? ed hai fatto mostra della moltissima tua prudenza?	3 Kinek adtál tanácsot? Annak talán, aki bölcsesség nélkül van, és kimutattad bőséges okosságodat?
4 A chi volevi tu insegnare, se non a lui che fece gli spiriti?	4 Kit akarsz kitanítani? Talán őt, aki az életpárát teremtette?
5 Ecco che i giganti gemono sotto le acque insieme cogli altri, che in esso dimorano.	5 Íme, nyögnek az árnyszellemek a vizek és azok lakói alatt;
6 Agli occhi di lui è aperto l'inferno, e l'abisso non ha telo che lo ricuopra.	6 mez nélkül van az alvilág előtte, és nincsen leple az enyészet helyének,
7 Egli ne' vuoti spazj stese il settentrione, e sopra il niente sospese la terra.	7 az űr fölé feszíti ki az északot s a földet a semmi fölé függeszti,
8 Egli che serra le acque nelle sue nuvole, affinchè tutte insieme non precipitino al basso.	8 felhőibe kötözi a vizeket, hogy le ne szakadjanak egyszerre,
9 Egli nasconde alla vista il suo trono, e le sue nubi spande sopra di esso.	9 elleplezi trónja színét, és felhőjét teríti föléje,
10 Tirò i confini intorno alle acque, per sino a tanto che la luce, e le tenebre abbiano fine.	10 kört vont a vizek köré, odáig, ahol fény és sötétség érintkeznek.
11 Le colonne del cielo tremano, e si impauriscono ad un cenno di lui.	11 Reszketnek az ég oszlopai, és megrémülnek intésére.
12 Dalla possanza di lui furon riuniti in un attimo i mari, e la sapienza di lui percosse il superbo.	12 Ereje által fölkavarta a tengert, és értelmével szétzúzta Rahabot,
13 Lo spirito di lui ornò i cieli, e pelle mani di lui fu tratto in luce il tortuoso serpente.	13 lehelete ékesítette fel az eget, és keze segítségével jött a világra a menekülő kígyó.
14 Ecco che si è rammentata una parte delle opere di lui: che se quello, che abbiamo udito o una piccola stilla rispetto a quel che può dirsi, chi potrà reggere al tuono di sua grandezza?	14 Íme, ezek útjának csak egy részéről szólnak, ha már suttogó szavát is alig hallgathatjuk, fensége mennydörgését ki bírná felfogni?«