1 Quanto meglio è il riprendere che il covar ira, e il non impedir di parlare a chi confessa [il suo torto]. | 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. |
2 [Quale] la libidine d'un eunuco [che] vuol sverginare una giovinetta, | 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, |
3 tale è chi con la violenza fa iniquo giudizio. | 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. |
4 Quant'è bello, quando s'è ripresi, mostrar pentimento! perchè sfuggirai cosi il peccato volontario. | 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. |
5 C'è chi tace e appare sapiente, e c'è chi è odioso per il suo troppo ciarlare. | 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. |
6 C'è chi tace perchè non sa che dire, e c'è chi tace perchè conosce il momento opportuno. | 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. |
7 L'uomo saggio tacerà fino al momento buono, ma il fanfarone e lo sciocco non bada al tempo. | 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. |
8 Chi fa gran spreco di parole, danneggia se stesso; e chi s'arroga ingiusta licenza, sarà odiato. | 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. |
9 C'è fortuna ne' mali per taluno, e c'è guadagni che si volgono in danno. | 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! |
10 C'è doni che non [ti] portan vantaggio, e c'è doni che saran compensati al doppio. | 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! |
11 C'è il decader provocato dal fasto, e c'è chi dall'umiliazione solleva la testa. | 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. |
12 C'è chi compra molto a poco prezzo, e lo sconta [poi] pagando il settuplo. | 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! |
13 Il saggio nel parlare si rende amabile; ma le moine degli stolti saran sprecate. | 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. |
14 Il dono dell'insensato [avaro] non ti gioverà, perchè egli ha sette occhi invece di uno! | 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. |
15 Poco dà e molto rinfaccia, e quando apre la bocca, gitta fiamme. | 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. |
16 Oggi dà in prestito e domani ridomanda: odioso è un tal uomo! | 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! |
17 Lo stolto non avrà amici, nè ci sarà riconoscenza per i suoi benefizi. | 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« |
18 Quei che mangian del suo pane son lingue false: quante volte e in quanti si faran beffe di lui! | 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! |
19 Perchè non ha saputo discernere con retto giudizio quel che era da serbare, nè parimenti quel che non era da serbare. | 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. |
20 Le cadute della lingua fallace son come chi cada sul pavimento: cosi repentinamente sopravviene la ruina degli empi! | 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. |
21 L'uomo spiacente è come una favola inopportuna: sarà del continuo in bocca degl'ignoranti. | 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. |
22 Una massima [proferita] dalla bocca dello stolto sarà rigettata, perchè non la dice a tempo debito. | 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. |
23 C'è chi è impedito di peccare per l'indigenza, e nel suo riposo si cruccia. | 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. |
24 C'è chi rovina se stesso per vergogna, e per lo sguardo d'uno sciocco si rovina: per accezione di persone si perde. | 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. |
25 C'è chi per vergogna promette [troppo] all'amico e se ne fa gratuitamente un nemico. | 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. |
26 Triste onta nell'uomo è la menzogna, e in bocca degl'Ignoranti sta del continuo. | 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! |
27 È preferibile il ladro all'uomo assiduamente bugiardo; ma l'uno e l'altro andranno in malora. | 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. |
28 La condotta de' mentitori è un disonore, e l'ignominia loro li accompagna sempre. | 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. |
29 Chi è saggio nel parlare, si porta avanti, e l'uomo prudente sarà accetto a' grandi. | 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. |
30 Chi lavora la sua terra, farà alto il suo mucchio di biade e chi coltiva la giustizia sarà esaltato egli stesso: chi piace ai grandi sfuggirà l'ingiustizia. | 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. |
31 I regali e i doni accecano gli occhi de' giudici, e, come una museruola in bocca, rattengono i loro biasimi, | 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. |
32 La sapienza nascosta e il tesoro invisibile, che utilità hanno l'una e l'altro? | 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |
33 Meglio chi nasconde la sua stoltezza, che chi occulta la sua sapienza. | |