1 Indi Eliu seguitò a dire: | 1 És folytatta Eliú, és ezeket mondta: |
2 Soffrimi ancor un poco, ed io mi spiegherò con te: perocché ho tutt'ora da dire per la causa di Dio. | 2 »Tűrj engem még egy keveset, és megjelentem neked, mert van még mit mondanom Istenért; |
3 Ripiglierò da' suoi principj la mia sentenza, e proverò, che giusto è il mio Creatore. | 3 messziről veszem tudásomat, hogy megvédjem Teremtőm igazát. |
4 Perocché veraci, e senza menzogna sono i miei detti, e una dottrina, che è perfetta, a te piacerà. | 4 Szavaim valóban hamisság nélkül vannak, és tökéletes tudás áll helyt majd előtted. |
5 Dio non rigetta i potenti, essendo pur egli il Potente. | 5 Nem veti el Isten a hatalmasokat, hiszen ő is hatalmas! |
6 Ma non salva gli empj, e a' poveri rende ragione. | 6 De nem segíti a bűnösöket, és igazságot szolgáltat az elnyomottaknak; |
7 Non torcerà i suoi sguardi dal giusto: egli è che colloca sopra trono stabile i regi, ed eglino sono esaltati. | 7 nem veszi le szemét az igazról. Trónra ültet királyokat örök időkre, de azok felfuvalkodnak. |
8 E se poi saran messi in catena, o annodati da' lacci di povertà, | 8 Amikor azonban bilincsbe vannak verve, s a nyomor kötelei tartják őket fogva, |
9 Egli ad essi accennerà le opere loro, e le loro scelleratezze, perocché ei furon crudeli. | 9 megjelenti nekik tetteiket és bűneiket: hogy erőszakot cselekedtek, |
10 Aprirà loro le orecchie adiri di correggerli, e gli ammonirà, perché si ritraggano dall'iniquità. | 10 és megnyitja fülüket feddésének, és meghagyja, hogy térjenek meg a gonoszságtól. |
11 Se ascolteranno, e saranno docili, finiranno i giorni loro felicemente, e gli anni in gloria: | 11 Ha meghallgatják és alávetik magukat, jólétben töltik napjaikat és dicsőségben éveiket. |
12 Ma se non ascolteranno, urteran nella spada, e periranno nella stoltezza. | 12 Ha azonban nem hallgatják, belerohannak a kardba, és meghalnak dőreségükben. |
13 Gli ipocriti, e i furbi provocan l'ira di Dio, e ridotti in catene non alzan la voce a lui. | 13 A képmutatók és álnokok azonban kihívják Isten haragját, és nem kiáltanak Istenhez, amikor kötözve vannak, |
14 Moriranno di morte violenta, e la loro vita finirà tragli uomini impuri. | 14 fiatal korban pusztul el a lelkük, és életük már az ifjúkorban. |
15 Egli trarrà fuori d'angustia il povero, e nella tribolazione lo istruirà. | 15 Megmenti a szenvedőt szenvedése által, és megnyitja fülét a szorongatással. |
16 Ei ti salverà dalla fossa larga mente angusta, e che non ha fondo sotto di se: ti riposerai alla tua mensa carica di grasse vivande. | 16 Téged is kiragad a szorongatás torkából; tágasság lép helyébe, szűkösség nélkül, s amit asztalodra raknak, tele lesz kövérséggel. |
17 La tua causa è stata giudicata come di empio: riceverai secondo i meriti di tua causa. | 17 Ha kimondod akkor a gonoszra az ítéletet, ragaszkodj joghoz és igazsághoz! |
18 Non ti soverchi adunque lo sdegno per farti opprimere alcuno, né ti seducano i molti doni. | 18 Vigyázz, hogy az el ne csábítson bő ajándékkal, és tetemes vesztegetés meg ne hajlítson! |
19 Umilia senza la sferza la tua grandezza, e tutti quelli, che si fanno forti in lor possanza. | 19 Ne kívánd birtokolni az aranyat, és ne áhítsd a gazdagság támasztékát, |
20 Non allungare la notte (in pensando), come ne' loro paesi alcuni popoli vanno di bene in meglio. | 20 hogy az emberek el ne jöjjenek érte éjjel! |
21 Guardati dal torcere il passo verso l'iniquità; perocché questa cominciasti a seguire dopo la tua afflizione. | 21 Vigyázz magadra, hogy ne hajolj igaztalanságra, mert inkább ezt pártoltad, mint a nyomorúságot! |
22 Rifletti come Dio è eccelso in sua possanza, e nissun de' legislatori è simile a lui. | 22 Íme, magasztos Isten az ő erejében, és nincsen hozzá hasonló tanítómester! |
23 Chi potrà indagar le sue vie? E chi potrà dire a lui, Tu hai fatto ingiustizia? | 23 Ki tudná felülvizsgálni útjait? Ki mondhatja neki: ‘Igaztalanul cselekedtél?’ |
24 Ricordati che tu l'opera di lui non comprendi, che fu celebrata dagli uomini. | 24 Legyen gondod, hogy magasztald művét, amelyet megénekeltek az emberek! |
25 Gli uomini tutti lo veggono, ciascuno lo mira da lungi. | 25 Mindenki látja azt, és mindegyik távolról szemléli. |
26 Certamente Iddio è grande, e sorpassa ogni nostro sapere: e il numero degli anni di lui non può rinvenirsi. | 26 Íme, nagy az Isten, és nem tudjuk felfogni, évei számát nem lehet kifürkészni. |
27 Egli attrae le stille dell'acqua, e versa le piogge come torrenti, | 27 Elvonja a vízcseppeket és szakadó záport zúdít, |
28 Che si sciolgono dalle nuvole, onde tutto lassù è coperto. | 28 amely ömlik a felhőkből, a mindent beborító fellegekből. |
29 Quando egli vuole distende le nuvole, come suo padiglione, | 29 Ha kiteríti a felhőket, úgy, mint a sátrát, |
30 E folgori manda, e i suoi lampi di colassù, e cuopre gli estremi lidi del mare. | 30 ha villogtatja felülről fényét, s a tenger sarkait is befödi, |
31 Per mezzo di tali cose egli esercita i suoi giudizj sopra le genti, e al gran numero degli uomini da nutrimento. | 31 ezek által ítéli meg a népeket, s ad eledelt sok halandónak. |
32 Nelle sue mani nasconde la luce, e le comanda di tornare di nuovo. | 32 Fényt rejt el kezében, és parancsot ad neki, hogy újra előjöjjön; |
33 Egli fa intendere a chi lo ama, ch'ell' è suo dominio, e che a quella ei può pervenire. | 33 mesélhet arról az ő pásztora, s a nyáj is fergetege dühéről. |