Giobbe 28

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Ha l'argento un principio dei suoi filoni, e l'oro ha un posto ove si fonde;	1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,
2 il ferro si estrae dalla terra, e la pietra, liquefatta dal calore, si converte in rame;	2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,
3 un limite [l'uomo] ha posto alle tenebre, e scruta l'estremità di ogni cosa, perfin la pietra ch'è nella tenebra e l'ombra di morte!	3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.
4 Scava egli una galleria lungi da ogni dimora: dimenticàti dagli uomini [i minatori] oscillano, [non servendosi], di piede penzolano.	4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.
5 La terra, da cui nasceva il pane, al disotto è sconvolta da un fuoco;	5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,
6 le sue pietre sono il posto dello zaffiro, e le sue zolle contengono oro	6 köveiben zafírt talál és porában arany van,
7 è strada che l'uccello non conosce, nè la scorge l'occhio dello sparviere,	7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,
8 non la calpestano le bestie feroci, non incede sovr'essa il leone;	8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.
9 nella selce stende [l'uomo] la mano, sconvolge dalle radici le montagne:	9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,
10 entro le rupi egli scava dei canali, ed ogni cosa preziosa l'occhio suo vede,	10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,
11 scruta anche il profondo dei fiumi, e le cose recondite porta alla luce.	11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.
12 Ma la sapienza dove si trova? e qual è il posto dell'intelligenza?	12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?
13 L'uomo non ne conosce il prezzo, nè si trova in terra di chi vive deliziosamente.	13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.
14 L'abisso esclama: - In me non c'è! -E il mare dice: - Presso me non esiste! -	14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’
15 Non si dà oro fino in cambio di essa, nè si pesa dell'argento in suo prezzo;	15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;
16 non si confronta con i tessuti tinti coi colori dell'India, nè con l'onice preziosissimo e lo zaffiro;	16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;
17 non si paragona ad essa l'oro e il vetro, nè si scambia con vasellame d'oro;	17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.
18 le cose più nobili e pregiate neppur si ricordano in suo confrontoe la sapienza da luoghi occulti si estrae.	18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!
19 Non si eguaglia ad essa il topazio d'Etiopianè si mette a confronto con i [tessuti di] tinta mondissima.	19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.
20 Da dove viene dunque la sapienza? e qual è il posto dell'intelligenza?	20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?
21 Ella è nascosta agli occhi di tutti i viventi, e pure agli uccelli del cielo è occulta.	21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.
22 La ruina e la morte esclamano:- [Solo] con le nostre orecchie ne udimmo novella! -	22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’
23 Dio conosce la strada di lei, ed egli sa il suo posto,	23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,
24 perchè egli scorge i confini del mondo, e vede tutto ciò ch'è sotto al cielo.	24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.
25 Egli che determinò ai venti un peso, e stabilì le acque con misura:	25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,
26 quando dette alle piogge una legge, ed una strada alle sonanti procelle,	26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:
27 allora egli la vide e manifestò, la stabilì e investigò,	27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.
28 e disse all'uomo: - Ecco, il timor del Signore è la stessa sapienza, e il ritrarsi del male è l'intelligenza. -»	28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«