Siracide 37

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ogni amico dice: «Anch'io ho stretto amicizia [con lui] »; ma c'è l'amico ch'è amico solo di nome. Non è ella una tristezza sino alla morte,	1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,
2 [quando] un compagno e amico si volta a inimicizia?	2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!
3 O idea scellerata! donde sbucasti tu a coprir la terra di malizia e d'inganno?	3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?
4 Il compagno [egoista] se la gode con l'amico nell'allegria, e al tempo della tribolazione si fa avversario.	4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.
5 Il compagno [egoista] si travaglia con l'amico per la [propria] pancia, e in faccia al nemico imbraccia lo scudo [a sua propria difesa].	5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.
6 Non dimenticare in cuor tuo il tuo amico, e non ti scordar di lui nella tua opulenza.	6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!
7 Non ti consigliare con colui che t'insidia, e ai gelosi di te nascondi il [tuo] disegno.	7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.
8 Ogni consigliere spaccia consigli, ma c'è chi consiglia nel proprio interesse.	8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.
9 Sta' in guardia verso il consigliere, e cerca di saper prima qual è il suo bisogno, poiché a se stesso egli penserà;	9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,
10 affinchè egli non pianti un piuolo in terra, e ti dica:	10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:
11 «Buona è la tua via», e si metta di faccia a veder ciò che ti accadrà.	11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.
12 Con l'uomo irreligioso tratta di santità, e con l'ingiusto di giustizia! [Non ti consigliare] con una donna a proposito della sua rivale, e con un pusillanime a proposito di guerra, con un commerciante sur uno scambio, e col compratore sulla vendita, con un invidioso circa la riconoscenza,	12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,
13 e con uno spietato circa la benignità, con un disonesto sull'onestà, con un neghittoso sur un lavoro qualsiasi,	13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,
14 con l'operaio fissato per un anno sul da compiersi nell'anno e col servo pigro sul molto lavoro: non t'appoggiare a costoro per nessun consiglio.	14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!
15 Ma frequenta l'uomo pio, chiunque tu conosca timorato di Dio;	15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,
16 la cui anima è secondo l'anima tua, e che, se barcollerai nelle tenebre, prenderà parte alle tue pene.	16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!
17 E tienti a ciò che il cuore ti consiglia, che non c'è nessuno più fedele di lui:	17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!
18 l'anima d'un uomo pio dice talvolta il vero, meglio che sette sentinelle poste sur un'altura a spiare,	18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.
19 E prega inoltre l'Altissimo, che diriga sicuramente la tua via.	19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.
20 Principio d'ogni opera sia la riflessione, e ad ogni azione vada innanzi il ponderato consiglio.	20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!
21 Una malvagia parola muta lì cuore, da che nascono quattro cose: il bene e il male, la vita e la morte; e dominatrice di esse è costantemente la lingua. C'è l'uomo scaltro, maestro di molti, ma ch'è inutile a se stesso.	21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.
22 L'uomo sperimentato istruisce molti, ed è piacevole a se stesso.	22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.
23 [C'è] chi vuol fare il saccente nel parlare, [ed] è odioso: sarà privo d'ogni cosa, [anche del pane].	23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;
24 Il Signore non gli ha concesso d'esser gradito, perchè privo d'ogni sapienza.	24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.
25 C'è il sapiente ch'è sapiente a suo proprio vantaggio e i frutti del suo sapere son lodevoli.	25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,
26 L'uomo sapiente istruisce il suo popolo, e i frutti del suo sapere sono sicuri.	26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.
27 L'uomo sapiente sarà ricolmo di benedizioni, e quanti lo vedono lo chiameran beato.	27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.
28 La vita dell'uomo è un certo numero di giorni, ma i giorni d'Israele son senza numero.	28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!
29 Il sapiente si acquista onore [e fiducia] presso il popolo, e il suo nome vivrà in eterno.	29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!
30 Figliuolo, durante la tua vita saggia l'anima tua, e s'è malvagia non le dar potere.	30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.
31 Perchè non tutto conviene a tutti, e non ogni anima trova in ogni cosa soddisfazione.	31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.
32 a Non esser -ingordo mai nel banchettare, e non ti gettare su ogni vivanda.
33 Perchè i molti cibi cagionano gravezza, e l'insaziabilità conduce sino alla colica.
34 Per intemperanza molti perirono, ma chi s'astiene [dagli eccessi], prolunga la vita.