Psalmi 58

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In finem, ne disperdas. David in tituli inscriptionem, quando misit Saul et custodivit domum ejus ut eum interficeret.	1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól.
2 Eripe me de inimicis meis, Deus meus, et ab insurgentibus in me libera me.	2 Vajon valóban igazságot szóltok, igazságos ítéletet hoztok, emberek fiai?
3 Eripe me de operantibus iniquitatem, et de viris sanguinum salva me.	3 Nem! Szívetekben gonoszat műveltek, kezetek igazságtalanságot sző a földön.
4 Quia ecce ceperunt animam meam ; irruerunt in me fortes.	4 Anyjuk méhétől fogva pártütők a gonoszok, születésük óta tévelyegnek, hazugságot beszélnek.
5 Neque iniquitas mea, neque peccatum meum, Domine ; sine iniquitate cucurri, et direxi.	5 Olyan a mérgük, mint a kígyóé, mint a süket áspisé, amely bezárja fülét,
6 Exsurge in occursum meum, et vide : et tu, Domine Deus virtutum, Deus Israël, intende ad visitandas omnes gentes : non miserearis omnibus qui operantur iniquitatem.	6 és nem hallgat a bűvölők szavára, sem az igézésben jártas varázslóéra.
7 Convertentur ad vesperam, et famem patientur ut canes : et circuibunt civitatem.	7 Isten! Törd össze a fogakat szájukban, zúzd össze az oroszlánok fogait, Uram!
8 Ecce loquentur in ore suo, et gladius in labiis eorum : quoniam quis audivit ?	8 Folyjanak szét, mint a kiömlő víz, száradjanak el, mint az eltaposott fű;
9 Et tu, Domine, deridebis eos ; ad nihilum deduces omnes gentes.	9 Mint a csiga, amely megszikkad, s kimúlik, mint az asszony elvetélt magzata, aki nem látja meg a napot!
10 Fortitudinem meam ad te custodiam, quia, Deus, susceptor meus es :	10 Mielőtt még töviseik bokorrá nőnének, haragjában elevenen elragadja őket.
11 Deus meus misericordia ejus præveniet me.	11 Örvend majd az igaz, amikor látja a bosszút, és a bűnösök vérében mossa lábait.
12 Deus ostendet mihi super inimicos meos : ne occidas eos, nequando obliviscantur populi mei. Disperge illos in virtute tua, et depone eos, protector meus, Domine :	12 Így szólnak majd az emberek: »Mégis van jutalma az igaznak, Bizony, van Isten, aki igazságot szolgáltat nekik a földön!«
13 delictum oris eorum, sermonem labiorum ipsorum ; et comprehendantur in superbia sua. Et de execratione et mendacio annuntiabuntur
14 in consummatione : in ira consummationis, et non erunt. Et scient quia Deus dominabitur Jacob, et finium terræ.
15 Convertentur ad vesperam, et famem patientur ut canes : et circuibunt civitatem.
16 Ipsi dispergentur ad manducandum ; si vero non fuerint saturati, et murmurabunt.
17 Ego autem cantabo fortitudinem tuam, et exsultabo mane misericordiam tuam : quia factus es susceptor meus, et refugium meum in die tribulationis meæ.
18 Adjutor meus, tibi psallam, quia Deus susceptor meus es ; Deus meus, misericordia mea.