Psalmi 34

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ipsi David. Judica, Domine, nocentes me ; expugna impugnantes me.	1 Dávidtól, amikor őrültséget színlelt Abimelek előtt, és az továbbengedte őt.
2 Apprehende arma et scutum, et exsurge in adjutorium mihi.	2 Áldom az Urat minden időben, ajkamon van dicsérete szüntelen.
3 Effunde frameam, et conclude adversus eos qui persequuntur me ; dic animæ meæ : Salus tua ego sum.	3 Az Úrban dicsekszik lelkem, hallják meg a szelídek s örvendezzenek.
4 Confundantur et revereantur quærentes animam meam ; avertantur retrorsum et confundantur cogitantes mihi mala.	4 Magasztaljátok az Urat velem, dicsérjük együtt az ő nevét.
5 Fiant tamquam pulvis ante faciem venti, et angelus Domini coarctans eos.	5 Kerestem az Urat és meghallgatott, minden rettegésből kiragadott engem.
6 Fiat via illorum tenebræ et lubricum, et angelus Domini persequens eos.	6 Nézzetek rá és megvilágosultok, és arcotok meg nem szégyenül.
7 Quoniam gratis absconderunt mihi interitum laquei sui ; supervacue exprobraverunt animam meam.	7 Íme ez a szegény kiáltott, az Úr meghallgatta, és kiszabadította minden szorongatásából.
8 Veniat illi laqueus quem ignorat, et captio quam abscondit apprehendat eum, et in laqueum cadat in ipsum.	8 Az Úr angyala az őt félőket körülsáncolja, és kiragadja őket.
9 Anima autem mea exsultabit in Domino, et delectabitur super salutari suo.	9 Ízleljétek meg és lássátok, milyen édes az Úr, boldog az az ember, aki őbenne bízik!
10 Omnia ossa mea dicent : Domine, quis similis tibi ? eripiens inopem de manu fortiorum ejus ; egenum et pauperem a diripientibus eum.	10 Féljétek az Urat, szentjei mind, mert nem szenvednek szükséget, akik őt félik!
11 Surgentes testes iniqui, quæ ignorabam interrogabant me.	11 Gazdagok nyomorba juthatnak s éhezhetnek, de akik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
12 Retribuebant mihi mala pro bonis, sterilitatem animæ meæ.	12 Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, az Úr félelmére tanítlak titeket.
13 Ego autem, cum mihi molesti essent, induebar cilicio ; humiliabam in jejunio animam meam, et oratio mea in sinu meo convertetur.	13 Ki az, aki élni akar, s jó napokat kíván látni?
14 Quasi proximum et quasi fratrem nostrum sic complacebam ; quasi lugens et contristatus sic humiliabar.	14 Őrizd meg nyelvedet a gonosztól, s ajkad ne beszéljen csalárdságot!
15 Et adversum me lætati sunt, et convenerunt ; congregata sunt super me flagella, et ignoravi.	15 Fordulj el a rossztól és tégy jót, keresd a békét és azt kövesd!
16 Dissipati sunt, nec compuncti ; tentaverunt me, subsannaverunt me subsannatione ; frenduerunt super me dentibus suis.	16 Az Úr szemmel tartja az igazakat, és imádságukat meghallgatja.
17 Domine, quando respicies ? Restitue animam meam a malignitate eorum ; a leonibus unicam meam.	17 De az Úr tekintete ott a gonosztevőkön is, hogy eltörölje emléküket a földön.
18 Confitebor tibi in ecclesia magna ; in populo gravi laudabo te.	18 Kiáltottak az igazak és az Úr meghallgatta, és minden szorongatásukból kiszabadította őket.
19 Non supergaudeant mihi qui adversantur mihi inique, qui oderunt me gratis, et annuunt oculis.	19 Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és megmenti az alázatos lelkűeket.
20 Quoniam mihi quidem pacifice loquebantur ; et in iracundia terræ loquentes, dolos cogitabant.	20 Sok nyomorúság éri az igazakat, de az Úr valamennyiből kimenti őket.
21 Et dilataverunt super me os suum ; dixerunt : Euge, euge ! viderunt oculi nostri.	21 Megőrzi minden csontjukat, egy sem törik el belőlük.
22 Vidisti, Domine : ne sileas ; Domine, ne discedas a me.	22 Gonoszságuk öli meg a bűnösöket, s megbűnhődnek akik gyűlölik az igazat.
23 Exsurge et intende judicio meo, Deus meus ; et Dominus meus, in causam meam.	23 De szolgáit az Úr megszabadítja, és senki sem bűnhődik, aki benne bízik.
24 Judica me secundum justitiam tuam, Domine Deus meus, et non supergaudeant mihi.
25 Non dicant in cordibus suis : Euge, euge, animæ nostræ ; nec dicant : Devoravimus eum.
26 Erubescant et revereantur simul qui gratulantur malis meis ; induantur confusione et reverentia qui magna loquuntur super me.
27 Exsultent et lætentur qui volunt justitiam meam ; et dicant semper : Magnificetur Dominus, qui volunt pacem servi ejus.
28 Et lingua mea meditabitur justitiam tuam ; tota die laudem tuam.