Scrutatio

Domenica, 28 aprile 2024 - San Luigi Maria Grignion da Montfort ( Letture di oggi)

Psalmi 103

font
VULGATAKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ipsi David. Benedic, anima mea, Domino :
Domine Deus meus, magnificatus es vehementer.
Confessionem et decorem induisti,
1 Dávidtól. Áldjad, lelkem, az Urat, s egész bensőm az ő szent nevét.
2 amictus lumine sicut vestimento.
Extendens cælum sicut pellem,
2 Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el jótéteményeit.
3 qui tegis aquis superiora ejus :
qui ponis nubem ascensum tuum ;
qui ambulas super pennas ventorum :
3 Ő megbocsátja minden gonoszságodat, ő meggyógyítja minden betegségedet;
4 qui facis angelos tuos spiritus,
et ministros tuos ignem urentem.
4 Ő megóvja életed a pusztulástól, ő irgalommal és kegyelemmel koronáz meg téged.
5 Qui fundasti terram super stabilitatem suam :
non inclinabitur in sæculum sæculi.
5 Ő kielégíti javaival kívánságodat: mint a sasé, visszatér ifjúságod.
6 Abyssus sicut vestimentum amictus ejus ;
super montes stabunt aquæ.
6 Igaz dolgokat cselekszik az Úr, és igazságot szolgáltat minden elnyomottnak.
7 Ab increpatione tua fugient ;
a voce tonitrui tui formidabunt.
7 Megismertette Mózessel útjait, Izrael fiaival cselekedeteit.
8 Ascendunt montes, et descendunt campi,
in locum quem fundasti eis.
8 Irgalmas és könyörületes az Úr, hosszan tűrő és nagyirgalmú.
9 Terminum posuisti quem non transgredientur,
neque convertentur operire terram.
9 Nem tartja meg haragját mindvégig, és nem fenyeget örökké.
10 Qui emittis fontes in convallibus ;
inter medium montium pertransibunt aquæ.
10 Nem bűneink szerint bánt velünk, és nem fizetett meg nekünk gonoszságainkért.
11 Potabunt omnes bestiæ agri ;
expectabunt onagri in siti sua.
11 Mert amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy az ő irgalma azok számára, akik őt félik.
12 Super ea volucres cæli habitabunt ;
de medio petrarum dabunt voces.
12 Amilyen messze van kelet a nyugattól, olyan messzire veti tőlünk gonoszságainkat.
13 Rigans montes de superioribus suis ;
de fructu operum tuorum satiabitur terra :
13 Mint ahogy az atya könyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik.
14 producens f?num jumentis,
et herbam servituti hominum,
ut educas panem de terra,
14 Mert ő ismeri létrejöttünket, és megemlékezik arról, hogy porból vagyunk.
15 et vinum lætificet cor hominis :
ut exhilaret faciem in oleo,
et panis cor hominis confirmet.
15 Olyan az ember élete, mint a fűé: kivirul, mint a mező virága,
16 Saturabuntur ligna campi,
et cedri Libani quas plantavit :
16 de ráfúj a szél, és nincs többé, s a helyét sem ismerik.
17 illic passeres nidificabunt :
herodii domus dux est eorum.
17 De az Úr kegyelme öröktől fogva és örökké kíséri azokat, akik őt félik, s igazsága azok unokáit,
18 Montes excelsi cervis ;
petra refugium herinaciis.
18 akik megtartják szövetségét, és gondosan teljesítik parancsolatait.
19 Fecit lunam in tempora ;
sol cognovit occasum suum.
19 Az Úr az égben állította fel trónusát, és királysága mindenen uralkodik.
20 Posuisti tenebras, et facta est nox ;
in ipsa pertransibunt omnes bestiæ silvæ :
20 Áldjátok az Urat, angyalai mind, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, mihelyt parancsának hangját meghalljátok.
21 catuli leonum rugientes ut rapiant,
et quærant a Deo escam sibi.
21 Áldjátok az Urat, seregei mind, szolgái, akik akaratát megteszitek.
22 Ortus est sol, et congregati sunt,
et in cubilibus suis collocabuntur.
22 Áldjátok az Urat, művei mind, mindenütt, ahol uralkodik. Áldjad lelkem az Urat!
23 Exibit homo ad opus suum,
et ad operationem suam usque ad vesperum.
24 Quam magnificata sunt opera tua, Domine !
omnia in sapientia fecisti ;
impleta est terra possessione tua.
25 Hoc mare magnum et spatiosum manibus ;
illic reptilia quorum non est numerus :
animalia pusilla cum magnis.
26 Illic naves pertransibunt ;
draco iste quem formasti ad illudendum ei.
27 Omnia a te expectant
ut des illis escam in tempore.
28 Dante te illis, colligent ;
aperiente te manum tuam, omnia implebuntur bonitate.
29 Avertente autem te faciem, turbabuntur ;
auferes spiritum eorum, et deficient,
et in pulverem suum revertentur.
30 Emittes spiritum tuum, et creabuntur,
et renovabis faciem terræ.
31 Sit gloria Domini in sæculum ;
lætabitur Dominus in operibus suis.
32 Qui respicit terram, et facit eam tremere ;
qui tangit montes, et fumigant.
33 Cantabo Domino in vita mea ;
psallam Deo meo quamdiu sum.
34 Jucundum sit ei eloquium meum ;
ego vero delectabor in Domino.
35 Deficiant peccatores a terra,
et iniqui, ita ut non sint.
Benedic, anima mea, Domino.