1 - Prese allora a parlare Sofar il Naamatita e disse: | 1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta: |
2 «O che, colui che molto parla non dovrà pure ascoltare? ovvero l'uomo di molte parole avrà ragione? | 2 »Válasz nélkül maradjon-e a bőbeszédű, vagy a fecsegőnek legyen-e igaza? |
3 Tu solo ridurrai al silenzio gli uomini? e dopo scherniti gli altri, da nessuno sarai svergognato? | 3 Egyedül előtted hallgassanak az emberek, s amikor gúnyolod a többieket, senki se utasítson rendre? |
4 Tu invero hai detto: - La mia dottrina è pura, e mondo io sono al tuo cospetto! - | 4 Úgy mondtad: ‘Szavaim kifogástalanok, és szeplő nélkül állok Előtted!’ |
5 Invece, oh! se Dio volesse parlar teco, ed aprir le sue labbra [a ragionar] con te, | 5 Bár csak beszélne Isten veled, és nyitná meg ajkait ellened, |
6 sì da manifestarti i segreti della sapienza, e come sia molteplice la sua norma! Comprenderesti allora che egli ti richiede molto menodi quanto meriterebbe la tua iniquità | 6 és mutatná meg neked a bölcsesség titkait – mert sokféle az ő törvénye –, akkor belátnád, hogy sokkal kevesebbet szenvedsz el tőle, mint ahogy bűnöd megérdemli. |
7 capirai tu forse i procedimenti di Dio, e fino alla perfezione dell'Onnipotente giungerai? | 7 Talán megérted Isten lábnyomait, és elérsz a Mindenható tökéletességéig? |
8 Egli è il più eccelso del cielo - tu che puoi fare?è più profondo degl'inferi - tu come puoi conoscere? | 8 Magasabb az az égnél – mit is tehetnél? Mélyebb az alvilágnál – hogy ismernéd meg? |
9 Più esteso della terra è per misura, più largo è del mare! | 9 Mértéke hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél. |
10 Se sconvolge ogni cosa, o tutto insieme costringe, chi potrà a lui opporsi? | 10 Ha felborít, bezár vagy kényszerít, ki tud vele szembeszállni? |
11 Egli infatti conosce la vanità degli uomini, e scorgendo il male, non farà attenzione? | 11 Mert ő ismeri az emberek hitványságát, és látva a bűnt, nemde tekintetbe veszi! |
12 L'uomo insensato si leva in superbia, e qual giovane onagro si stima nato indipendente. | 12 A balga férfi felfuvalkodik kevélységében, s azt hiszi, hogy mint a vadszamár csikója, szabadnak született! |
13 Ma [se] tu rendi stabile il cuor tuo, e distendi verso lui le tue mani; | 13 Te pedig, ha megerősíted szívedet és kitárod hozzá kezedet, |
14 se rimuovi da te l'iniquità che è in mano tua, e l'ingiustizia non alberghi nella tua tenda: | 14 és ha bűn tapad kezedhez, elveted magadtól, és nem tűrsz sátradban jogtalanságot: |
15 allora potrai sollevare il tuo volto senza macchia, sarai ben fondato e non temerai; | 15 akkor szeplőtelenül emelheted fel arcodat, állhatsz szilárdan és nem kell félned. |
16 pur della miseria tu ti scorderai, e come d'acqua passata te ne ricorderai. | 16 Akkor elfelejtheted nyomorúságodat, úgy gondolsz majd rá, mint az elfolyt vizekre. |
17 Un fulgore come a mezzodì spunterà per te sulla sera, e quando ti crederai distrutto sorgerai come stella del mattino. | 17 Ragyogó lesz estéd, mintha dél lenne, s amikor azt hiszed, hogy elenyésztél, feltámadsz, mint a hajnali csillag; |
18 Ti sentirai fiducioso per la speranza che hai dinanzi, e ispezionata [la tua abitazione], dormirai tranquillo: | 18 és jó kedvvel leszel, remény lesz előtted, körültekintesz és nyugton térhetsz pihenőre. |
19 riposerai, nè alcuno ti incuterà spavento. Molti alla tua presenza renderanno omaggio, | 19 Lefekhetsz és senki sem riaszt, és sokan keresik majd kegyedet. |
20 mentre gli occhi degli empii verranno meno; verrà loro a mancare ogni scampo, e loro speranza sarà abominio d'anima.» | 20 A gonoszok szemei azonban elepednek, és menedékük elvész tőlük; a reményük pedig olyasvalami, amitől a lélek visszariad.« |