Psalmi 32

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Psalmus David. Exsultate, justi, in Domino ; rectos decet collaudatio.	1 Maszkíl Dávidtól. Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert, és akiknek bűne el van takarva.
2 Confitemini Domino in cithara ; in psalterio decem chordarum psallite illi.	2 Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét, s akinek lelkében nincsen csalárdság.
3 Cantate ei canticum novum ; bene psallite ei in vociferatione.	3 Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek, s egész nap jajgattam.
4 Quia rectum est verbum Domini, et omnia opera ejus in fide.	4 Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, ellankadt erőm, mint a nyár hevében.
5 Diligit misericordiam et judicium ; misericordia Domini plena est terra.	5 Megvallottam előtted bűnömet, gonoszságomat el nem rejtettem. Elhatároztam: »Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.« És te vétkem gonoszságát megbocsátottad.
6 Verbo Domini cæli firmati sunt, et spiritu oris ejus omnis virtus eorum.	6 Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben, akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket.
7 Congregans sicut in utre aquas maris ; ponens in thesauris abyssos.	7 Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől; Körülveszel a szabadulás örömével.
8 Timeat Dominum omnis terra ; ab eo autem commoveantur omnes inhabitantes orbem.	8 Értelmet adok neked és megtanítlak az útra, amelyen járnod kell; Rajtad tartom szemem.
9 Quoniam ipse dixit, et facta sunt ; ipse mandavit et creata sunt.	9 Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér: amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát, másként nem közelednek hozzád.
10 Dominus dissipat consilia gentium ; reprobat autem cogitationes populorum, et reprobat consilia principum.	10 Sok csapás éri a bűnöst, ám az Úrban remélőt irgalom övezi.
11 Consilium autem Domini in æternum manet ; cogitationes cordis ejus in generatione et generationem.	11 Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak, ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek!
12 Beata gens cujus est Dominus Deus ejus ; populus quem elegit in hæreditatem sibi.
13 De cælo respexit Dominus ; vidit omnes filios hominum.
14 De præparato habitaculo suo respexit super omnes qui habitant terram :
15 qui finxit sigillatim corda eorum ; qui intelligit omnia opera eorum.
16 Non salvatur rex per multam virtutem, et gigas non salvabitur in multitudine virtutis suæ.
17 Fallax equus ad salutem ; in abundantia autem virtutis suæ non salvabitur.
18 Ecce oculi Domini super metuentes eum, et in eis qui sperant super misericordia ejus :
19 ut eruat a morte animas eorum, et alat eos in fame.
20 Anima nostra sustinet Dominum, quoniam adjutor et protector noster est.
21 Quia in eo lætabitur cor nostrum, et in nomine sancto ejus speravimus.
22 Fiat misericordia tua, Domine, super nos, quemadmodum speravimus in te.