Giobbe 41

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ecce spes eius frustrabitur eum, et aspectu eius praecipitabitur.	1 Íme, az ilyennek reménye semmivé válik, már puszta látásától is földre vágódik!
2 Nemo tam audax, ut suscitet eum. Quis enim resistere potest vultui eius?	2 Nincs olyan merész, aki ingerelni merné, és ki állhat meg az én színem előtt?
3 Quis eum aggressus est et salvus fuit? Sub omni caelo quisnam?	3 Ki adott nekem előbb, hogy vissza kellene neki adnom? Ami az ég alatt van, az mind az enyém!
4 Non tacebo super membra eius et eloquar robur et gratiam struis.	4 Nem hallgatom el, hogy milyenek tagjai, beszélek erejéről, alkata szépségéről!
5 Quis revelabit faciem indumenti eius, et duplicia mandibulae eius quis intrabit?	5 Ki tudja levenni ruhája burkolatát? Ki hatol be szája belsejébe?
6 Portas vultus eius quis aperiet? Per gyrum dentium eius formido.	6 Ki nyitja meg szája kapuit? Fogai környékén rémület lakik!
7 Corpus illius quasi scuta fusilia, compactum sigillo siliceo:	7 Teste, mint az öntött pajzs, egymáshoz simuló pikkelyekből van egyberakva;
8 unum uni coniungitur, et ne spiraculum quidem incedit per ea;	8 az egyik a másikhoz lapul, még levegő sem férkőzik közéjük;
9 unum alteri adhaeret, et tenentes se nequaquam separantur.	9 az egyik a másikhoz tapad, egymást tartják s el nem válnak.
10 Sternutatio eius favillae ignis, et oculi eius ut palpebrae diluculi.	10 Tüsszentése tüzes láng, és szeme olyan, mint a hajnal pillái.
11 De ore eius lampades procedunt, sicut scintillae ignis emittuntur.	11 Lángok jönnek torkából, megannyi kigyúlt, égő fáklya;
12 De naribus eius procedit fumus, sicut ollae succensae atque ferventis.	12 gőz tör elő orra lyukaiból, mint tűzön álló forró fazékból;
13 Halitus eius prunas ardere facit, et flamma de ore eius egreditur.	13 lehelete meggyújtja a szenet, láng lövell torkából.
14 In collo eius morabitur fortitudo, et faciem eius praecedit angor.	14 Erő honol nyakában, és rémület jár előtte.
15 Palearia eius cohaerentia sibi compressa non moventur.	15 Tagjaira húsa pompásan tapad, hullna rá bár villám, helyéből ki sem mozdul.
16 Cor eius induratur tamquam lapis et duratur quasi mola inferior.	16 A szíve kőkemény, kemény, mint az alsó őrlőkő.
17 Cum surrexerit, tremunt fortes et ab undis retrorsum convertuntur.	17 Amikor felemelkedik, még hősök is megijednek, megzavarodnak félelmükben.
18 Qui impegerit in eum, gladius eius non stabit nec hasta neque pilum neque thorax;	18 Ha kard éri, nem fog rajta, s a dárda visszapattan páncéljáról;
19 reputat enim quasi paleas ferrum et quasi lignum putridum aes.	19 olyannak veszi a vasat, mint a szalmát, s az ércet, mint a korhadó fát,
20 Non fugat eum vir sagittarius, in stipulam versi sunt ei lapides fundae.	20 nem szalasztja meg őt a nyilas, polyvává lesznek rajta a parittya kövei,
21 Quasi stipulam aestimat fustem et deridet vibrantem acinacem.	21 szalmaszálnak veszi a buzogányt, neveti a dárda süvítését.
22 Sub ipso acumina testae, et sternit tribula super lutum.	22 Alul éles cserepek vannak rajta, cséplőszán nyomait hagyja az iszapban.
23 Fervescere facit quasi ollam profundum et mare ponit quasi vas unguentarium.	23 Felforralja a mély tengert, mint az üstöt, olyanná teszi, mintha kenőcs forrna benne.
24 Post se illuminat semitam, aestimatur abyssus quasi canescens.	24 Világít nyomában az ösvény, őszülő hajnak néznéd az örvényt.
25 Non est super terram potestas, quae comparetur ei, qui factus est, ut nullum timeret.	25 Nincs hozzá fogható hatalom a földön, úgy van alkotva, hogy semmitől se féljen.
26 Omne sublime videt: ipse est rex super universos filios superbiae ”.	26 Szembenéz minden nagysággal: ő a király minden kevély állat fölött.«