Giobbe 13

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ecco, tutto questo ha visto il mio occhio, l’ha udito il mio orecchio e l’ha compreso.	1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.
2 Quel che sapete voi, lo so anch’io; non sono da meno di voi.	2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.
3 Ma io all’Onnipotente voglio parlare, con Dio desidero contendere.	3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!
4 Voi imbrattate di menzogne, siete tutti medici da nulla.	4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.
5 Magari taceste del tutto: sarebbe per voi un atto di sapienza!	5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!
6 Ascoltate dunque la mia replica e alle argomentazioni delle mie labbra fate attenzione.	6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!
7 Vorreste forse dire il falso in difesa di Dio e in suo favore parlare con inganno?	7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?
8 Vorreste prendere le parti di Dio e farvi suoi avvocati?	8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?
9 Sarebbe bene per voi se egli vi scrutasse? Credete di ingannarlo, come s’inganna un uomo?	9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?
10 Severamente vi redarguirà, se in segreto sarete parziali.	10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.
11 La sua maestà non vi incute spavento e il terrore di lui non vi assale?	11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!
12 Sentenze di cenere sono i vostri moniti, baluardi di argilla sono i vostri baluardi.	12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.
13 Tacete, state lontani da me: parlerò io, qualunque cosa possa accadermi.	13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.
14 Prenderò la mia carne con i denti e la mia vita porrò sulle mie palme.	14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?
15 Mi uccida pure, io non aspetterò, ma la mia condotta davanti a lui difenderò!	15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.
16 Già questo sarebbe la mia salvezza, perché davanti a lui l’empio non può presentarsi.	16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.
17 Ascoltate bene le mie parole e il mio discorso entri nei vostri orecchi.	17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:
18 Ecco, espongo la mia causa, sono convinto che sarò dichiarato innocente.	18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.
19 Chi vuole contendere con me? Perché allora tacerei e morirei.	19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?
20 Fammi solo due cose e allora non mi sottrarrò alla tua presenza:	20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:
21 allontana da me la tua mano e il tuo terrore più non mi spaventi.	21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!
22 Interrogami pure e io risponderò, oppure parlerò io e tu ribatterai.	22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.
23 Quante sono le mie colpe e i miei peccati? Fammi conoscere il mio delitto e il mio peccato.	23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!
24 Perché mi nascondi la tua faccia e mi consideri come un nemico?	24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?
25 Vuoi spaventare una foglia dispersa dal vento e dare la caccia a una paglia secca?	25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!
26 Tu scrivi infatti contro di me sentenze amare e su di me fai ricadere i miei errori giovanili;	26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;
27 tu poni in ceppi i miei piedi, vai spiando tutti i miei passi e rilevi le orme dei miei piedi.	27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,
28 Intanto l’uomo si consuma come legno tarlato o come un vestito corroso da tignola.	28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!