Giobbe 28

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Habet argentum venarum principia et auro locus est, in quo conflatur.	1 Van az ezüstnek lelőhelye, és helye az aranynak, ahol kimossák,
2 Ferrum de terra tollitur, et lapis solutus calore in aes vertitur.	2 a vasat a földből hozzák elő, s a melegtől megolvadt kő érccé változik,
3 Terminum posuit tenebris et universorum finem ipse scrutatur, lapidem quoque caliginis et umbrae.	3 határt vet az ember a sötétségnek, és felkutatja mindennek a végét, a homály köveit és a halál árnyékát is.
4 Aperuit cuniculos gens peregrina, ipsique obliti sunt pedes, penduli haerent plus quam vir nutans.	4 Tárnákat nyit idegen nép, leereszkedik oda, hová ember még nem tette lábát, és lebeg távol az emberektől.
5 Terra, de qua oriebatur panis, in profundo subversa est sicut per ignem.	5 A kenyértermő földet, tűzzel forgatja fel alul,
6 Locus sapphiri lapides eius, et glebae illius aurum.	6 köveiben zafírt talál és porában arany van,
7 Semitam ignoravit avis rapax, nec intuitus est eam oculus vulturis.	7 ösvényét madár nem ismeri, s a keselyű szeme ki nem fürkészi,
8 Non calcaverunt eam filii superbiae, nec pertransivit per eam leaena.	8 nem tapossák azt büszke vadak, nem jár azon oroszlán.
9 Ad silicem extendit manum suam, subvertit a radicibus montes.	9 Ráteszi kezét a kemény sziklára, felforgatja a hegyek fenekét,
10 In petris canales excidit, et omne pretiosum vidit oculus eius.	10 aknákat vág a sziklában, és a szeme mindenféle drágaságra mered,
11 Profunda quoque fluviorum scrutatus est et abscondita in lucem produxit.	11 megvizsgálja a folyók fenekét és rejtett dolgokat hoz napvilágra.
12 Sapientia vero ubi invenitur? Et quis est locus intellegentiae?	12 De hol található a bölcsesség, és hol van az értelem lelőhelye?
13 Nescit homo structuram eius, nec invenitur in terra viventium.	13 Ember a hozzá vivő utat nem ismeri, és nem lehet azt az élők földjén megtalálni.
14 Abyssus dicit: “Non est in me”; et mare loquitur: “Non est mecum”.	14 A mélység mondja: ‘Nincsen bennem!’ S a tenger így szól: ‘Nincsen nálam!’
15 Non dabitur aurum obryzum pro ea, nec appendetur argentum in commutatione eius.	15 Nem lehet azt megszerezni színarannyal, nem lehet árát lemérni ezüstben;
16 Non appendetur auro Ophir nec lapidi sardonycho pretiosissimo vel sapphiro.	16 nem lehet hasonlítani India festett szöveteihez, sem a szárdonix drágakövéhez, sem a zafírhoz;
17 Non adaequabitur ei aurum vel vitrum, nec commutabuntur pro ea vasa auri.	17 nem ér fel vele sem arany, sem üveg, nem lehet becserélni arany holmiért.
18 Corallia et crystallum non memorabuntur comparatione eius; et possessio sapientiae potior margaritis.	18 Ne említsék mellette a korállt meg a kristályt; a bölcsesség birtoka többet ér a gyöngynél!
19 Non adaequabitur ei topazius de Aethiopia nec auro mundissimo componetur.	19 Nem ér fel vele Kús topáza, értékesebb a legtisztább festéknél.
20 Unde ergo sapientia venit, et quis est locus intellegentiae?	20 Honnan jő tehát a bölcsesség? hol van az értelem lelőhelye?
21 Abscondita est ab oculis omnium viventium, volucres quoque caeli latet.	21 El van az rejtve minden élő szeme elől, az ég madarai sem tudják.
22 Perditio et mors dixerunt: “Auribus nostris audivimus famam eius”.	22 Az Enyészet és a Halál mondják: ‘Csak hallomásból tudunk róla!’
23 Deus intellegit viam eius, et ipse novit locum illius.	23 Isten tudja a hozzá vivő utat és ő ismeri lelőhelyét,
24 Ipse enim fines mundi intuetur et omnia, quae sub caelo sunt, respicit.	24 mert belátja ő a világ határait, és szemlél mindent az ég alatt.
25 Qui fecit ventis pondus et aquas appendit in mensura,	25 Amikor a szeleknek súlyt adott s a vizeket kimérte mértékkel,
26 quando ponebat pluviis legem et viam procellis sonantibus,	26 amikor az esőnek törvényt szabott s utat a csattogó villámnak:
27 tunc vidit illam et enarravit et praeparavit et investigavit.	27 akkor látta s megszámlálta, odaállította s megvizsgálta.
28 Et dixit homini: “Ecce timor Domini, ipsa est sapientia; et recedere a malo intellegentia” ”.	28 Az embernek pedig mondta: ‘Íme, az Úr félelme: ez a bölcsesség, s a gonosztól távozni: ez az értelem.’«