Giobbe 26

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Giobbe prese a dire:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 «Che aiuto hai dato al debole e che soccorso hai prestato al braccio senza forza!	2 »Kinek vagy a segítője? Gyenge valakinek? és erőtlennek karját gyámolítod?
3 Quanti consigli hai dato all’ignorante, e con quanta abbondanza hai manifestato la saggezza!	3 Kinek adtál tanácsot? Annak talán, aki bölcsesség nélkül van, és kimutattad bőséges okosságodat?
4 A chi hai rivolto le tue parole e l’ispirazione da chi ti è venuta?	4 Kit akarsz kitanítani? Talán őt, aki az életpárát teremtette?
5 Le ombre dei morti tremano sotto le acque e i loro abitanti.	5 Íme, nyögnek az árnyszellemek a vizek és azok lakói alatt;
6 Davanti a lui nudo è il regno dei morti e senza velo è l’abisso.	6 mez nélkül van az alvilág előtte, és nincsen leple az enyészet helyének,
7 Egli distende il cielo sopra il vuoto, sospende la terra sopra il nulla.	7 az űr fölé feszíti ki az északot s a földet a semmi fölé függeszti,
8 Rinchiude le acque dentro le nubi e la nuvola non si squarcia sotto il loro peso.	8 felhőibe kötözi a vizeket, hogy le ne szakadjanak egyszerre,
9 Copre la vista del suo trono stendendovi sopra la sua nuvola.	9 elleplezi trónja színét, és felhőjét teríti föléje,
10 Ha tracciato un cerchio sulle acque, sino al confine tra la luce e le tenebre.	10 kört vont a vizek köré, odáig, ahol fény és sötétség érintkeznek.
11 Le colonne del cielo si scuotono, alla sua minaccia sono prese da terrore.	11 Reszketnek az ég oszlopai, és megrémülnek intésére.
12 Con forza agita il mare e con astuzia abbatte Raab.	12 Ereje által fölkavarta a tengert, és értelmével szétzúzta Rahabot,
13 Al suo soffio si rasserenano i cieli, la sua mano trafigge il serpente tortuoso.	13 lehelete ékesítette fel az eget, és keze segítségével jött a világra a menekülő kígyó.
14 Ecco, questi sono solo i contorni delle sue opere; quanto lieve è il sussurro che ne percepiamo! Ma il tuono della sua potenza chi può comprenderlo?».	14 Íme, ezek útjának csak egy részéről szólnak, ha már suttogó szavát is alig hallgathatjuk, fensége mennydörgését ki bírná felfogni?«