1 Allora prese la parola Baldad Suhite, e disse: | 1 És felelt a súhi Bildád, és ezt mondta: |
2 « Fino a quando terrai tali discorsi, e saranno come vento impetuoso le parole della tua bocca? | 2 »Meddig beszélsz ilyeneket, és meddig olyanok a szád szavai, mint a heves szél? |
3 Può forse Dio pervertire il giudizio, e l'Onnipotente sovvertir la giustizia? | 3 Vajon Isten meghamisítja-e a jogot, s a Mindenható elcsavarja-e az igazságot? |
4 Anche se i tuoi figli han peccato contro di lui ed egli li ha dati in balìa della loro iniquità, | 4 Ha vétettek is gyermekeid ellene, s ő gonoszságuk kezére adta őket, |
5 se tu t'affretti per tornare a Dio, e supplichi l'Onnipotente, | 5 éretted azonban, ha Istent híven keresed s a Mindenhatót kérleled, |
6 se vivrai con purezza e rettitudine, subito Egli veglierà su te, e renderà felice l'abitazione della tua giustizia, | 6 – ha valóban tiszta vagy és igaz – érted csakhamar felserken, és helyreállítja hajlékodat igazságod szerint, |
7 in modo che, se furon pochi i tuoi beni di prima, quelli che avrai dopo siano oltremodo moltiplicati. | 7 olyannyira, hogyha előbbi dolgaid csekélyek voltak, majd annál inkább gyarapszanak az utóbbiak. |
8 Infatti interroga le passate generazioni, ricerca con diligenza le memorie dei padri | 8 Kérdezd csak az előbbi nemzedéket, és vizsgáld szorgosan az atyák tudományát, |
9 (chè noi siamo di ieri, e nulla sappiamo, perchè i giorni nostri sulla terra non sono che un'ombra) | 9 – hisz mi csak tegnapiak vagyunk és mit sem tudunk, mert napjaink a földön olyanok, mint az árnyék –, |
10 ed essi t'istruiranno, ti parleranno e trarranno dal loro cuore le sentenze. | 10 s ők megtanítanak és megmondják neked, és szívük mélyéből merítik mondásaikat: |
11 Può forse il giunco verdeggiare senza umidità, e l'erbe acquatiche fuori dello stagno? | 11 Tenyészik-e káka nedvesség nélkül? Nőhet-e sás víz nélkül? |
12 Mentre sono ancora in fiore, da nessuno colte, seccano prima di tutte le altre erbe. | 12 Bár még virul, és ki sem szakítják kézzel, mégis előbb elszárad, mint a többi fűféle. |
13 Tale è la sorte di tutti quelli che dimenticano Dio, e la speranza dell'ipocrita perirà; | 13 Ilyen mindazok sorsa, akik Istenről megfeledkeznek, s a képmutató reménye meghiúsul. |
14 non gli piacerà la sua stoltezza, e la sua fiducia sarà come una tela di ragno; | 14 Nem tetszik neki dőresége, és bizodalma pókháló. |
15 s'appoggerà alla sua casa; ma essa non reggerà; le metterà dei puntelli; ma essa non starà ritta. | 15 Házára támaszkodik, de meg nem állhat, megerősíti, de nem áll helyt. |
16 Sembra verdeggiante prima che venga il sole, i suoi rami si protenderanno fuori del giardino, | 16 Nedvesnek látszik, mielőtt a nap feljön, és felkeltekor előjön hajtása; |
17 le sue radici moltiplicheranno sopra un ammasso di pietre, vegeterà tra le pietre; | 17 kőrakás fölött fonódnak gyökerei, és kövek között tartózkodik; |
18 ma se lo svelgono dal suo posto, questo lo rinnegherà, dicendo: Non ti conosco. | 18 ha azonban kipusztítják helyéről, az kitagadja őt és mondja: ‘Nem ismerlek!’ |
19 Tale è la lieta sorte di lui e da quella terra ne verran su altri. | 19 mert élete útjának az az öröme, hogy a földből ismét mások sarjadnak. |
20 Dio non rigetta l'intemerato, nè tien mano ai malvagi: | 20 Nem veti el Isten a jámbor lelkűt, de nem fogja kézen a gonoszokat. |
21 Egli riempirà ancora di sorrisi la tua bocca e le tue labbra di giubilo; | 21 Megtelik még a szád nevetéssel, és ajkad ujjongással; |
22 coloro che ti odiano saran coperti di confusione, e non sussisterà la tenda degli empi ». | 22 akik gyűlölnek téged, szégyenbe öltöznek, s a gonoszok sátra nem lesz állandó.« |