Salmi 44

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 'Al maestro del coro. Dei figli di Core. Maskil.'	1 A karvezetőnek. Maszkíl, Kóré fiaitól.
2 Dio, con i nostri orecchi abbiamo udito, i nostri padri ci hanno raccontato l'opera che hai compiuto ai loro giorni, nei tempi antichi.	2 Isten, tulajdon fülünkkel hallottuk, atyáink beszélték el nekünk, mit műveltél napjaikban, a hajdankor napjaiban.
3 Tu per piantarli, con la tua mano hai sradicato le genti, per far loro posto, hai distrutto i popoli.	3 Nemzeteket szórt szét kezed, őket pedig elültetted, népeket sanyargattál meg, őket pedig kiterjesztetted.
4 Poiché non con la spada conquistarono la terra, né fu il loro braccio a salvarli; ma il tuo braccio e la tua destra e la luce del tuo volto, perché tu li amavi.	4 Nem kardjukkal szereztek országot, s nem karjuk juttatta diadalra őket, hanem a te jobbod, a te karod, s arcod ragyogása, mert bennük lelted kedvedet.
5 Sei tu il mio re, Dio mio, che decidi vittorie per Giacobbe.	5 Te vagy az én királyom és Istenem, te küldesz segítséget Jákobnak.
6 Per te abbiamo respinto i nostri avversari nel tuo nome abbiamo annientato i nostri aggressori.	6 Általad ökleljük ellenségeinket, neveddel tiporjuk le támadóinkat.
7 Infatti nel mio arco non ho confidato e non la mia spada mi ha salvato,	7 Mert nem az íjamban bízom, nem a kardom hoz szabadulást nekem.
8 ma tu ci hai salvati dai nostri avversari, hai confuso i nostri nemici.	8 Sanyargatóinktól te mentesz meg minket, és te szégyeníted meg gyűlölőinket.
9 In Dio ci gloriamo ogni giorno, celebrando senza fine il tuo nome.	9 Mindennap Istenben dicsekszünk, és a te nevedet magasztaljuk mindörökké.
10 Ma ora ci hai respinti e coperti di vergogna, e più non esci con le nostre schiere.	10 De most elvetettél és szégyenben hagytál minket, nem vonultál ki seregeinkkel, ó Isten.
11 Ci hai fatti fuggire di fronte agli avversari e i nostri nemici ci hanno spogliati.	11 Megfutamítottál ellenségeink előtt, és gyűlölőink fosztogatnak minket.
12 Ci hai consegnati come pecore da macello, ci hai dispersi in mezzo alle nazioni.	12 Vágójuhok gyanánt odaadtál minket, szétszórtál a nemzetek között.
13 Hai venduto il tuo popolo per niente, sul loro prezzo non hai guadagnato.	13 Népedet ár nélkül eladtad, nem lettél gazdagabb a cserével.
14 Ci hai resi ludibrio dei nostri vicini, scherno e obbrobrio a chi ci sta intorno.	14 Kiszolgáltattál szomszédaink gyalázásának, azok nevetésének és gúnyolódásának, akik körülöttünk laknak.
15 Ci hai resi la favola dei popoli, su di noi le nazioni scuotono il capo.	15 Példabeszédül vetettél minket a nemzeteknek, fejüket csóválgatják fölöttünk a népek.
16 L'infamia mi sta sempre davanti e la vergogna copre il mio volto	16 Egész nap szemem előtt van szégyenem, s arcom gyalázata elborít engem,
17 per la voce di chi insulta e bestemmia, davanti al nemico che brama vendetta.	17 hogy gúnyolódót és szidalmazót kell hallanom, ellenséget és üldözőt kell látnom.
18 Tutto questo ci è accaduto e non ti avevamo dimenticato, non avevamo tradito la tua alleanza.	18 Mindez ránk szakadt, pedig mi nem feledtünk el téged, nem szegtük meg szövetségedet.
19 Non si era volto indietro il nostro cuore, i nostri passi non avevano lasciato il tuo sentiero;	19 Szívünk nem fordult el tőled, és nem tértek el ösvényeink a te utaidtól,
20 ma tu ci hai abbattuti in un luogo di sciacalli e ci hai avvolti di ombre tenebrose.	20 noha kiűztél minket a sakálok helyére, és beborítottál minket a halál árnyékával.
21 Se avessimo dimenticato il nome del nostro Dio e teso le mani verso un dio straniero,	21 Ha Istenünk nevét elfeledtük volna, ha más istenek felé tártuk volna kezünket,
22 forse che Dio non lo avrebbe scoperto, lui che conosce i segreti del cuore?	22 nemde számonkérné azt Isten? Hiszen ő ismeri a szív rejtekeit.
23 Per te ogni giorno siamo messi a morte, stimati come pecore da macello.	23 Ámde minket mindenkor teérted gyilkolnak, és levágásra szánt juhoknak tartanak.
24 Svègliati, perché dormi, Signore? Dèstati, non ci respingere per sempre.	24 Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végleg!
25 Perché nascondi il tuo volto, dimentichi la nostra miseria e oppressione?	25 Miért fordítod el arcodat, s felejted el ínségünket és szorongatásunkat?
26 Poiché siamo prostrati nella polvere, il nostro corpo è steso a terra. Sorgi, vieni in nostro aiuto;	26 Hisz lelkünk a porba hanyatlott, testünk a földhöz tapadt. Kelj, Uram, segítségünkre, és irgalmadban válts meg minket!
27 salvaci per la tua misericordia.