Giobbe 4

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ma Eliphaz di Theman rispose, e disse:	1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta:
2 Se noi imprenderemo a parlarti, forse lo prenderai in mala parte; ma chi può rattener la parola, che gli viene alla bocca?	2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát?
3 Tu fosti già il maestro di molti, e alle braccia stanche rendesti vigore:	3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat,
4 Le tue parole furon sostegno ai vacillanti, ed alle tremanti ginocchia desti conforto:	4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe.
5 Ma ora, che il flagello è venuto sopra di te, tu se' abbattuto; ti ha toccato, e ti sbigottisci.	5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél!
6 Dov' è la tua pietà, la tua fortezza, la tua pazienza, e la perfezione del tuo operare?	6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége?
7 Rammentati di grazia, qual mai innocente perì? e quando mai furono schiantati i giusti?	7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes?
8 Io vidi anzi coloro, che coltìvaron l'iniquità, e seminavano all'anni, e affanni mietevano,	8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak;
9 Perire a un soffio di Dio, ed essere consunti da un alito dell'ira di lui:	9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara.
10 Peri il lion che ruggiva, e la lionessa che urlava, e i denti de' lioncelli furono spezzati.	10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek!
11 La tigre rimase estinta per mancanza di preda, e i lioncini furono spersi.	11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek.
12 Or un' arcana parola fa detta a me, e quasi di fuga il mio orecchio ne intese il debil suono.	12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze;
13 Nell'orrore di una visione notturna, quando il sonno suole impossessarsi degli uomini,	13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre,
14 Fui preso da timore, e da tremito, e tutte le mie ossa furon commosse:	14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom!
15 E passando davanti a me uno spirito, si arricciarono i peli della mia carne.	15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen;
16 Mi apparve uno, il volto del quale non era a me noto, un simulacro dinanzi agli occhi miei, e udii un suono come di aura leggera.	16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását:
17 Forse un uomo messo al paragone con Dio sarà dichiarato giusto, o sarà egli più puro del suo faccitore?	17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt?
18 Ecco che quelli che a lui servono non hanno stabilità, e negli Angeli suoi trova egli difetto.	18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát!
19 Quanto più quelli, che abitano case di fango, i quali hanno per fondamento la polvere, saran consunti come da verme?	19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt;
20 Dal mattino alla sera saranno troncati, e perché nissun ha intelligenza, periranno in eterno.	20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné;
21 E quei, che tra loro primeggiano, saran tolti dal mondo: morranno, e non da sapienti.	21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül.