Secondo libro di Samuele 22

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Or Davidde cantò al Signore le parole di questo cantico il giorno, in cui il Signore lo liberò dalle mani di tutti li suoi nemici, e dalle mani di Saul.	1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,
2 E disse: II Signore mio asilo, e mia fortezza, e mio salvatore.	2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,
3 Dio mia difesa, in lui spererò: mio scudo, e mia possente salute: tu che m'ingrandisci, tu mio rifugio: salvator mio, tu mi libererai dall'iniquità.	3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.
4 Invocherò il Signore, che è degno di lode: e sarò salvo da' miei nemici.	4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.
5 Imperocché mi circondarono gli affanni di morte: torrenti di gente iniqua mi spaventarono.	5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,
6 I lacci dell'inferno mi cinsero: mi stringevano i lacci di morte.	6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,
7 Nella mia tribolazione invocherò il Signore, e verso il mio Dio alzerò le strida: ed egli dal suo tempio udirà le mie voci, e alle orecchie di lui perverranno i miei clamori.	7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.
8 Si commosse, e fu in tremore la terra: agitate furono, e scosse le fondamenta de' monti, perchè egli era con essi sdegnato.	8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.
9 Dalle sue narici si alza il fumo, e la sua faccia getta fuoco divoratore: da lui sono accesi i carboni.	9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.
10 Abbassò i cieli, e discese: e una nebbia caliginosa (era) sotto i suoi piedi.	10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,
11 Salì sopra i Cherubini, e sciolse il suo volo: strisciò sull'ale de' venti.	11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.
12 Sì occultò nelle tenebre, che avea d'intorno: fe' distillare le acque dalle nubi dei cieli.	12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.
13 Dal fulgore, che gli va innanzi, preser fuoco gli ardenti carboni.	13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,
14 Tuonerà dal cielo il Signore; e l'Altissimo farà udir la sua voce.	14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,
15 Scagliò sue saette, e dissipò quella gente: i suoi fulmini, e la distrusse.	15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.
16 Scoperte (allora) rimasero le voragini del mare; e aperti i fondamenti della terra alle minacce del Signore, al soffio impetuoso del suo furore.	16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.
17 Stese dall'alto la mano, e mi prese; e dalle profonde acque mi trasse.	17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,
18 Liberommi dal nemico mio potentissimo, e da coloro, che mi odiavano: perchè eran più forti di me.	18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.
19 Ei mi prevenne nel giorno dell'afflizione: il Signore fu mio sostegno.	19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,
20 E fuor mi trasse all’aperto: mi liberò, perchè ebbe buon volere per me.	20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.
21 Darà mercede a me il Signore secondo la mia giustizia: renderà a me secondo la purezza delle mie mani.	21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,
22 Perocché io seguitai attentamente le vie del Signore, ed empiamente non operai contro il mio Dio.	22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;
23 Conciossiachè tutti i suoi giudizii mi stanno dinanzi agli occhi; i suoi precetti non gettai lungi da me.	23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,
24 E sarò perfetto con lui: e mondo mi serberò dalla mia iniquità.	24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.
25 E darà mercede a me il Signore secondo la mia giustizia: e secondo la purezza delle mie mani nel cospetto degli occhi suoi.	25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.
26 Col santo tu (o Dio) sarai santo: e perfetto coll'uom perfetto.	26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,
27 Coll’uom innocente tu sarai innocente: e con chi mal fa, tu sarai malfacente.	27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.
28 Tu salverai la nazione de' poveri: e i superbi umilierai col tuo sguardo.	28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.
29 La mia lampa se' tu, o Signore: le mie tenebre schiarirai tu, o Signore.	29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.
30 Col tuo ajuto correrò armato di tutto punto (a combattere) e coll'ajuto del mio Dio valicherò la muraglia.	30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.
31 Immacolata la via di Dio: la parola del Signore purgata (quasi) col fuoco: egli è scudo di tutti quelli che sperano in lui.	31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.
32 Chi è Dio fuori che il Signore? e chi è potente fuori che il nostro Dio?	32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?
33 Iddio è quegli, che di fortezza mi veste: e la strada mi appiana perfettamente.	33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,
34 I miei piedi fece uguali a quelli de' cervi, e in luogo sublime mi collocò.	34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,
35 Egli avvezzò le mie mani a combattere, e le mie braccia fe’ simili a un arco di bronzo.	35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.
36 Tu lo scudo mi desti di tua salute, e la tua benignità m'ingrandì.	36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.
37 Tu allargasti la strada a' miei passi: e i miei calcagni non saranno spossati giammai.	37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.
38 Darò dietro a' miei nemici, e gli sterminerò: e non avrò posa, fino a tanto ch'io gli abbia consunti.	38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,
39 Li consumerò, e gl’infrangerò, onde non possano rialzarsi: cadranno sotto i miei piedi.	39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.
40 Tu di fortezza mi ammantasti per la battaglia: abbattesti sotto di me quelli che contro di me alzaron bandiera.	40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,
41 Facesti, che a me volgesser le spalle i miei nemici: que' che mi odiavano, e io gli sperderò.	41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.
42 Alzeranno le strida, e non sarà chi li salvi: (alzeran le strida) al Signore, e non saranno esauditi.	42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.
43 Li dispergerò come polvere della terra: gl’infrangerò, e gli pesterò, come si fa del fango delle contrade.	43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.
44 Tu mi salverai dalle contraddizioni del popol mio: mi custodirai, perchè io sia capo delle nazioni: un popolo da me sconosciuto mi servirà.	44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.
45 I figliuoli bastardi mi faran resistenza: al primo udire mi obbediranno.	45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.
46 I figliuoli bastardi si struggeranno: e saran ridotti a strettezze né loro angusti recinti.	46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.
47 Viva il Signore, e (sia) benedetto il mio Dio; e sia esaltato Iddio potente, ch'è mia salute.	47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,
48 Tu, o Dio, tu fai le mie vendette, e soggetti a me le nazioni.	48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,
49 Tu mi traesti dalle mani de' miei nemici, e m'innalzasti sopra coloro che a me si opponevano: tu dall'uomo iniquo mi liberasti.	49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.
50 Per questo, o Signore, io ti confesserò tra le genti: e laude canterò al tuo nome.	50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,
51 A lui che ha maravigliosamente salvato il suo re, e fa misericordia a Davidde suo cristo, e alla sua stirpe pe' secoli.	51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«