Isaia 22

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Oracolo sulla valle della Visione. Che hai tu dunque, che sei salita tutta sulle terrazze,	1 Kijelentés a Látomás völgye ellen. Mi lelt téged, hogy egész néped felment a háztetőkre,
2 città colma di rumore e tumulto, città gaudente? I tuoi trafitti non sono stati trafitti di spada né sono morti in battaglia.	2 te lármával teli, zajongó város, te vigadó város? Sebesültjeidet nem kard sebezte meg, és nem harcban haltak meg.
3 Tutti i tuoi capi sono fuggiti insieme, sono stati fatti prigionieri senza un tiro d’arco; tutti coloro che si trovavano in te sono stati catturati insieme, anche se fuggiti lontano.	3 Főembereid mind együtt menekültek, íj nélkül kerültek fogságba; mindazok, akikre ráakadtak, fogságba jutottak mindannyian, hiába menekültek messze.
4 Per questo dico: «Stornate lo sguardo da me, che io pianga amaramente; non cercate di consolarmi per la desolazione della figlia del mio popolo».	4 Ezért mondom: »Vegyétek le szemeteket rólam, keservesen sírok! Ne zaklassatok vigasztalásotokkal népem leányának pusztulása miatt!«
5 Infatti è un giorno di panico, di distruzione e di smarrimento, voluto dal Signore, Dio degli eserciti. Nella valle della Visione un diroccare di mura e un invocare aiuto verso i monti.	5 Mert zűrzavar, eltiprás és kavarodás napja ez az Úrtól, a Seregek Istenétől, a Látomás völgyében. Lerombolják a falat, és segélykiáltás hangzik a hegy felé.
6 Gli Elamiti hanno indossato la faretra, con uomini su carri e cavalieri; Kir ha tolto il fodero allo scudo.	6 Élám felvette a tegezt, lovas emberek menetében, és Kír elővette a pajzsot.
7 Le migliori tra le tue valli sono piene di carri; i cavalieri si sono disposti contro la porta.	7 Gyönyörű völgyeid megteltek harci kocsikkal, és a lovasok felálltak a kapuban.
8 Così è tolta la protezione di Giuda. Tu guardavi in quel giorno alle armi del palazzo della Foresta.	8 Leveszik Júda leplét, és rátekintesz azon a napon a Cédrusház fegyverzetére.
9 Avete visto le brecce della Città di Davide quanto erano numerose. Poi avete raccolto le acque della piscina inferiore,	9 Látjátok, hogy Dávid városán sok a rés; és összegyűjtitek az Alsó-tó vizét.
10 avete contato le case di Gerusalemme e avete demolito le case per fortificare le mura.	10 Jeruzsálem házait számba veszitek, és szétszedik a házakat, hogy megerősítsétek a várfalat.
11 Avete anche costruito un serbatoio fra i due muri per le acque della piscina vecchia; ma voi non avete guardato a chi ha fatto queste cose, né avete visto chi ha preparato ciò da tempo.	11 Medencét csináltok a két fal között a régi tó vizének; de nem figyeltek arra, aki ezeket alkotta, és aki régóta formálta, arra nem néztek.
12 Vi invitava in quel giorno il Signore, Dio degli eserciti, al pianto e al lamento, a rasarvi il capo e a vestire il sacco.	12 Az Úr, a Seregek Istene azon a napon sírásra és jajgatásra hív, kopaszságra és zsákruha felöltésére.
13 Ecco invece gioia e allegria, sgozzate bovini e scannate greggi, mangiate carne e bevete vino: «Mangiamo e beviamo, perché domani moriremo!».	13 De íme, itt eközben öröm és vidámság van, marhákat ölnek, és juhokat vágnak, húst esznek, és bort isznak: »Együnk és igyunk, mert holnap úgyis meghalunk!«
14 Ma il Signore degli eserciti si è rivelato ai miei orecchi: «Certo non sarà espiato questo vostro peccato, finché non sarete morti», dice il Signore, Dio degli eserciti.	14 Kinyilatkoztatást kaptam fülembe a Seregek Urától: »Bizony, nem nyer bocsánatot ez a bűnötök, míg meg nem haltok!« – mondja az Úr, a Seregek Istene.
15 Così dice il Signore, Dio degli eserciti: «Rècati da questo ministro, da Sebna, il maggiordomo, e digli:	15 Így szól az Úr, a Seregek Istene: »Indulj, menj be ahhoz az intézőhöz, Sebna udvarnagyhoz:
16 “Che cosa possiedi tu qui e chi hai tu qui, tanto da scavarti qui un sepolcro?”. Scavarsi in alto il proprio sepolcro, nella rupe la propria tomba!	16 ‘Mi van neked itt, és ki van neked itt, hogy sírhelyet vágattál itt magadnak?’ Mert a magasban vágatta ki sírhelyét, a kősziklában vésetett hajlékot magának.
17 Ecco, il Signore ti scaglierà giù a precipizio, o uomo, ti afferrerà saldamente,	17 Íme, az Úr nagy hévvel elhajít téged, ember, erősen megragadva.
18 certamente ti rotolerà ben bene come una palla, verso una regione estesa. Là morirai e là finiranno i tuoi sontuosi cocchi, o ignominia del palazzo del tuo signore!	18 Jól összegöngyöl, mint gombolyagot, mint labdát, hajít téged egy tágas földre: ott halsz meg, és ott lesznek pompás kocsijaid, te, gyalázata urad házának!
19 Ti toglierò la carica, ti rovescerò dal tuo posto.	19 Kivetlek téged tisztségedből, és hivatalodból letaszítalak.
20 In quel giorno avverrà che io chiamerò il mio servo Eliakìm, figlio di Chelkia;	20 Ez történik majd azon a napon: elhívom szolgámat, Eljakimot, Helkija fiát,
21 lo rivestirò con la tua tunica, lo cingerò della tua cintura e metterò il tuo potere nelle sue mani. Sarà un padre per gli abitanti di Gerusalemme e per il casato di Giuda.	21 ráadom köntösödet, és övedet ráerősítem; hatalmadat az ő kezébe adom, és atyja lesz Jeruzsálem lakóinak és Júda házának.
22 Gli porrò sulla spalla la chiave della casa di Davide: se egli apre, nessuno chiuderà; se egli chiude, nessuno potrà aprire.	22 Az ő vállára adom Dávid házának kulcsát; amit kinyit, nincs, aki bezárja, és amit bezár, nincs, aki kinyissa.
23 Lo conficcherò come un piolo in luogo solido e sarà un trono di gloria per la casa di suo padre.	23 Beverem őt, mint szeget, szilárd helyre, és dicsőséges trónusává lesz atyja házának.
24 Su di lui faranno convergere ogni gloria della casa di suo padre: germogli e rampolli, ogni piccolo vasellame, dalle coppe alle anfore.	24 Ráaggatják atyja házának minden díszét, a sarjadékokat és ivadékokat, minden apró edényt, a tálaktól az összes korsókig.
25 In quel giorno – oracolo del Signore degli eserciti – cederà il piolo conficcato in luogo solido. Si spezzerà, cadrà e andrà in frantumi tutto ciò che vi era appeso, perché il Signore ha parlato».	25 Azon a napon, – mondja a Seregek Ura, – enged majd a szeg, mely szilárd helyre volt beverve, letörik és leesik, s így elvész a teher, amely rajta volt, mert az Úr szólt.«