Salmi 35

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 'Di Davide.' Signore, giudica chi mi accusa, combatti chi mi combatte.	1 Dávidtól. Szállj perbe, Uram, azokkal, akik perlekednek velem, harcolj azokkal, akik ellenem harcolnak.
2 Afferra i tuoi scudi e sorgi in mio aiuto.	2 Ragadj fegyvert és pajzsot, kelj a segítségemre!
3 Vibra la lancia e la scure contro chi mi insegue, dimmi: "Sono io la tua salvezza".	3 Végy lándzsát és bárdot üldözőim ellen, mondd nekem: »Én vagyok a segítséged.«
4 Siano confusi e coperti di ignominia quelli che attentano alla mia vita; retrocedano e siano umiliati quelli che tramano la mia sventura.	4 Szégyenüljenek és hátráljanak meg, akik életemre törnek; Forduljanak vissza és szégyenüljenek meg, akik ellenem gonoszat terveznek!
5 Siano come pula al vento e l'angelo del Signore li incalzi;	5 Legyenek olyanok, mint a por a szélben, s az Úr angyala űzze őket:
6 la loro strada sia buia e scivolosa quando li insegue l'angelo del Signore.	6 Legyen útjuk sötét és síkos, s az Úr angyala kergesse őket!
7 Poiché senza motivo mi hanno teso una rete, senza motivo mi hanno scavato una fossa.	7 Mert ok nélkül tőrt vetettek ellenem, ok nélkül vermet ástak nekem.
8 Li colga la bufera improvvisa, li catturi la rete che hanno tesa, siano travolti dalla tempesta.	8 Érje őket olyan csapás, amelyre nem számítanak, elrejtett hálójuk fogja meg őket magukat, és önnön tőrükbe hulljanak!
9 Io invece esulterò nel Signore per la gioia della sua salvezza.	9 Az én lelkem pedig az Úrban örvend, gyönyörködik szabadításában.
10 Tutte le mie ossa dicano: "Chi è come te, Signore, che liberi il debole dal più forte, il misero e il povero dal predatore?".	10 Minden csontom azt mondja: »Uram, ki hasonló hozzád? Te megmented a nyomorultat attól, aki erősebb nála, a szűkölködőt és szegényt azoktól, akik őt fosztogatják.«
11 Sorgevano testimoni violenti, mi interrogavano su ciò che ignoravo,	11 Hamis tanúk állnak elő, arról faggatnak, amiről nem is tudok.
12 mi rendevano male per bene: una desolazione per la mia vita.	12 Rosszal fizetnek nekem a jóért, árvaságba döntik lelkemet.
13 Io, quand'erano malati, vestivo di sacco, mi affliggevo col digiuno, riecheggiava nel mio petto la mia preghiera.	13 Pedig én, amikor betegeskedtek, szőrruhát öltöttem, böjttel sanyargattam magamat, és imádságom feléjük fordult bensőmben.
14 Mi angustiavo come per l'amico, per il fratello, come in lutto per la madre mi prostravo nel dolore.	14 Úgy járkáltam, mintha barátaim vagy testvéreim volnának, szomorúan meggörnyedtem, mint aki anyját siratja.
15 Ma essi godono della mia caduta, si radunano, si radunano contro di me per colpirmi all'improvviso. Mi dilaniano senza posa,	15 De amikor én meginogtam, összegyűltek és örvendeztek, tudtomon kívül összegyűltek ellenem, hogy verjenek.
16 mi mettono alla prova, scherno su scherno, contro di me digrignano i denti.	16 Elszéledtek de nem nyugszanak, kísértenek, csúfolódva csúfolgatnak, vicsorgatják rám fogukat.
17 Fino a quando, Signore, starai a guardare? Libera la mia vita dalla loro violenza, dalle zanne dei leoni l'unico mio bene.	17 Uram, mikor tekintesz rám? Mentsd meg gonoszságuktól éltemet, az oroszlánoktól egyetlen lelkemet.
18 Ti loderò nella grande assemblea, ti celebrerò in mezzo a un popolo numeroso.	18 Hadd adjak hálát neked a nagy gyülekezetben, a nagyszámú nép közt hadd dicsérjelek.
19 Non esultino su di me i nemici bugiardi, non strizzi l'occhio chi mi odia senza motivo.	19 Ne örüljenek rajtam hamis ellenségeim, akik ok nélkül gyűlölnek és hunyorgatnak szemükkel.
20 Poiché essi non parlano di pace, contro gli umili della terra tramano inganni.	20 Mert nem békésen beszélnek, és álnok dolgokat terveznek a föld szegényei ellen.
21 Spalancano contro di me la loro bocca; dicono con scherno: "Abbiamo visto con i nostri occhi!".	21 Kitátják ellenem szájukat, és hahotázva mondják: »Jól van, jól van, saját szemünk látta!«
22 Signore, tu hai visto, non tacere; Dio, da me non stare lontano.	22 Uram, te láttad; ne maradj csendben, Uram, ne távozzál tőlem!
23 Dèstati, svègliati per il mio giudizio, per la mia causa, Signore mio Dio.	23 Ébredj fel és figyelj ítéletemre, én Istenem, Uram, az én ügyemre!
24 Giudicami secondo la tua giustizia, Signore mio Dio, e di me non abbiano a gioire.	24 Ítélj meg igazságod szerint, Uram, én Istenem, hogy ne örvendjenek rajtam,
25 Non pensino in cuor loro: "Siamo soddisfatti!". Non dicano: "Lo abbiamo divorato".	25 és ne gondolhassák szívükben: »Jól van, én lelkem!« Ne mondhassák: »Felfaltuk!«
26 Sia confuso e svergognato chi gode della mia sventura, sia coperto di vergogna e d'ignominia chi mi insulta.	26 Piruljanak el, jussanak szégyenbe mind, akik örülnek szerencsétlenségemen; Öltsenek szégyent, gyalázatot, akik kevélyen beszélnek ellenem.
27 Esulti e gioisca chi ama il mio diritto, dica sempre: "Grande è il Signore che vuole la pace del suo servo".	27 De ujjongjanak és örvendezzenek, akik igazamat óhajtják, és mondják szüntelen: »Magasztaltassék az Úr, aki szolgájának békességét akarja!«
28 La mia lingua celebrerà la tua giustizia, canterà la tua lode per sempre.	28 Nyelvem hirdeti majd igazságodat, és dicséretedet egész nap.