1 - Prese allora a parlare Elifaz il Temanita e disse: | 1 Válaszolt pedig a temáni Elifáz és mondta: |
2 «Se ti rivolgessimo la parola, ne saresti turbato? Eppur chi potrebbe trattenere un discorso spontaneo? | 2 »Tán bosszantásnak veszed, ha megkíséreljük a választ, de ki tudja magába fojtani gondolatát? |
3 Ecco, tu hai dato ammonizione a molti, e mani fiaccate hai rafforzate: | 3 Lám, te sokakat oktattál s erőssé tettél fáradt karokat, |
4 i tuoi discorsi sostennero i vacillanti, e le ginocchia tremanti tu hai raffermate; | 4 szavaid fenntartottak támolygókat, s erőt öntöttél roskadó térdekbe. |
5 ma adesso che il flagello ti ha raggiunto, vieni meno, ti ha toccato e sei sbigottito. | 5 Most meg, hogy rád jött a csapás, zokon veszed, s amikor téged sújtott, zavarba jöttél! |
6 Ov'è dunque la tua religiosità, la tua fortezza, la tua pazienza e la perfezione della tua condotta? | 6 Hová lett istenfélelmed, kitartásod, hová türelmed, s útjaid tökéletessége? |
7 Ricordati, ti prego, chi mai fu innocente e perì? o quando mai i retti furono distrutti? | 7 Emlékezz, kérlek, pusztult-e valaha valaki ártatlanul, és tönkrement-e valahol, aki becsületes? |
8 Al contrario, io ho visto che quei che arano l'iniquitàe seminano i delitti, li mietono pure; | 8 Inkább úgy láttam: akik gonoszságot szántanak és fájdalmat vetnek, azt is aratnak; |
9 pel soffio di Dio essi periscono, dall'alito dell'ira sua sono distrutti. | 9 tönkreteszi őket Isten lehelete, elemészti haragjának vihara. |
10 Il ruggito del leone e la voce della leonessa [cessò], e i denti dei leoncelli furono spezzati; | 10 Az oroszlán ordítása, a nőstény bömbölése, s az oroszlánkölykök fogai összetörnek! |
11 la tigre venne meno per mancanza di preda, e i nati del leone finirono dispersi. | 11 Préda híján elpusztul a tigris, s az oroszlán kölykei elszélednek. |
12 Invero, un'arcana parola a me fu rivolta, e furtivamente percepì il mio orecchio il suo sussurro; | 12 Továbbá: Titkos szó jutott el hozzám, és fülemet lopva érte a nesze; |
13 nel segreto di visione notturna, quando un sopore suole incombere sugli uomini, | 13 éjjeli álomlátás rémségei között, amikor mély álom borul az emberekre, |
14 uno spavento m'incolse ed un tremito, e tutte l'ossa mie ne furono scosse; | 14 félelem és rettegés fogott el engem, megrendült minden csontom! |
15 e, passando innanzi a me un alito, inorridirono i peli della mia carne, | 15 Szellő suhant el ekkor mellettem, mire felborzadt minden hajszál a fejemen; |
16 ristetteuno che non conobbi al sembiante, un'immagine mi fu davanti agli occhied una voce quasi di bisbiglio udii: | 16 ott állt valaki, de nem vettem ki arcát, egy alak szemeim előtt, és hallottam szava halk suttogását: |
17 - Può forse l'uomo esser giusto in confronto con Dio, e più del suo Fattore sarà puro il mortale? | 17 Lehet-e ember igaz Isten előtt? Lehet-e férfi tiszta Alkotója előtt? |
18 Ecco, quei che lo servono non sono stimati [puri], e negli angeli suoi trova manchevolezza: | 18 Lám, akik neki szolgálnak, azok sem állhatatosak, még angyalaiban is talál hibát! |
19 quanto più quei che abitano case di creta, quei che hanno per fondamento la polvere, saranno consunti come da tignuola? | 19 Nos akkor a vályogházak lakói, akiknek homokon van az alapzatuk, elpusztulnak, mint amit a moly emészt; |
20 Fra mattina e sera saranno stroncati; e poichè nessuno riflette periranno in eterno. | 20 véget érnek reggeltől estére, elmúlnak örökre, anélkül, hogy bárki észrevenné; |
21 Verrà in essi strappata la fune della loro [esistenza], e moriranno, ma senza sapienza. | 21 utódaikat is elveszik tőlük, meghalnak, mégpedig bölcsesség nélkül. |