Scrutatio

Lunedi, 29 aprile 2024 - Santa Caterina da Siena ( Letture di oggi)

Salmi 78


font
BIBBIA CEI 1974KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 'Maskil. Di Asaf.'

Popolo mio, porgi l'orecchio al mio insegnamento,
ascolta le parole della mia bocca.
1 Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.
2 Aprirò la mia bocca in parabole,
rievocherò gli arcani dei tempi antichi.

2 Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.
3 Ciò che abbiamo udito e conosciuto
e i nostri padri ci hanno raccontato,
3 Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,
4 non lo terremo nascosto ai loro figli;
diremo alla generazione futura
le lodi del Signore, la sua potenza
e le meraviglie che egli ha compiuto.

4 nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.
5 Ha stabilito una testimonianza in Giacobbe,
ha posto una legge in Israele:
ha comandato ai nostri padri
di farle conoscere ai loro figli,
5 Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,
6 perché le sappia la generazione futura,
i figli che nasceranno.
Anch'essi sorgeranno a raccontarlo ai loro figli
6 hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,
7 perché ripongano in Dio la loro fiducia
e non dimentichino le opere di Dio,
ma osservino i suoi comandi.
7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!
8 Non siano come i loro padri,
generazione ribelle e ostinata,
generazione dal cuore incostante
e dallo spirito infedele a Dio.
8 Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.
9 I figli di Èfraim, valenti tiratori d'arco,
voltarono le spalle nel giorno della lotta.

9 Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.
10 Non osservarono l'alleanza di Dio,
rifiutando di seguire la sua legge.
10 Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.
11 Dimenticarono le sue opere,
le meraviglie che aveva loro mostrato.
11 Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.
12 Aveva fatto prodigi davanti ai loro padri,
nel paese d'Egitto, nei campi di Tanis.
12 Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.
13 Divise il mare e li fece passare
e fermò le acque come un argine.
13 Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.
14 Li guidò con una nube di giorno
e tutta la notte con un bagliore di fuoco.
14 Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.
15 Spaccò le rocce nel deserto
e diede loro da bere come dal grande abisso.
15 Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.
16 Fece sgorgare ruscelli dalla rupe
e scorrere l'acqua a torrenti.

16 Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.
17 Eppure continuarono a peccare contro di lui,
a ribellarsi all'Altissimo nel deserto.
17 Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.
18 Nel loro cuore tentarono Dio,
chiedendo cibo per le loro brame;
18 Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,
19 mormorarono contro Dio
dicendo: "Potrà forse Dio
preparare una mensa nel deserto?".
19 s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«
20 Ecco, egli percosse la rupe e ne scaturì acqua,
e strariparono torrenti.
"Potrà forse dare anche pane
o preparare carne al suo popolo?".
20 Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«
21 All'udirli il Signore ne fu adirato;
un fuoco divampò contro Giacobbe
e l'ira esplose contro Israele,
21 Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,
22 perché non ebbero fede in Dio
né speranza nella sua salvezza.

22 mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.
23 Comandò alle nubi dall'alto
e aprì le porte del cielo;
23 Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.
24 fece piovere su di essi la manna per cibo
e diede loro pane del cielo:
24 Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:
25 l'uomo mangiò il pane degli angeli,
diede loro cibo in abbondanza.
25 angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.
26 Scatenò nel cielo il vento d'oriente,
fece spirare l'australe con potenza;
26 Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.
27 su di essi fece piovere la carne come polvere
e gli uccelli come sabbia del mare;
27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:
28 caddero in mezzo ai loro accampamenti,
tutto intorno alle loro tende.
28 hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.
29 Mangiarono e furono ben sazi,
li soddisfece nel loro desiderio.
29 Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.
30 La loro avidità non era ancora saziata,
avevano ancora il cibo in bocca,
30 De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,
31 quando l'ira di Dio si alzò contro di essi,
facendo strage dei più vigorosi
e abbattendo i migliori d'Israele.

31 amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.
32 Con tutto questo continuarono a peccare
e non credettero ai suoi prodigi.
32 Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.
33 Allora dissipò come un soffio i loro giorni
e i loro anni con strage repentina.
33 Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.
34 Quando li faceva perire, lo cercavano,
ritornavano e ancora si volgevano a Dio;
34 Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.
35 ricordavano che Dio è loro rupe,
e Dio, l'Altissimo, il loro salvatore;
35 Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.
36 lo lusingavano con la bocca
e gli mentivano con la lingua;
36 Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,
37 il loro cuore non era sincero con lui
e non erano fedeli alla sua alleanza.
37 mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.
38 Ed egli, pietoso, perdonava la colpa,
li perdonava invece di distruggerli.
Molte volte placò la sua ira
e trattenne il suo furore,
38 De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.
39 ricordando che essi sono carne,
un soffio che va e non ritorna.
39 Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.
40 Quante volte si ribellarono a lui nel deserto,
lo contristarono in quelle solitudini!
40 Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!
41 Sempre di nuovo tentavano Dio,
esasperavano il Santo di Israele.
41 Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.
42 Non si ricordavano più della sua mano,
del giorno che li aveva liberati dall'oppressore,

42 Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.
43 quando operò in Egitto i suoi prodigi,
i suoi portenti nei campi di Tanis.
43 Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.
44 Egli mutò in sangue i loro fiumi
e i loro ruscelli, perché non bevessero.
44 Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.
45 Mandò tafàni a divorarli
e rane a molestarli.
45 Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.
46 Diede ai bruchi il loro raccolto,
alle locuste la loro fatica.
46 Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.
47 Distrusse con la grandine le loro vigne,
i loro sicomori con la brina.
47 Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.
48 Consegnò alla grandine il loro bestiame,
ai fulmini i loro greggi.

48 Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.
49 Scatenò contro di essi la sua ira ardente,
la collera, lo sdegno, la tribolazione,
e inviò messaggeri di sventure.
49 Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.
50 Diede sfogo alla sua ira:
non li risparmiò dalla morte
e diede in preda alla peste la loro vita.
50 Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.
51 Colpì ogni primogenito in Egitto,
nelle tende di Cam la primizia del loro vigore.

51 Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.
52 Fece partire come gregge il suo popolo
e li guidò come branchi nel deserto.
52 Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.
53 Li condusse sicuri e senza paura
e i loro nemici li sommerse il mare.
53 Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.
54 Li fece salire al suo luogo santo,
al monte conquistato dalla sua destra.
54 Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.
55 Scacciò davanti a loro i popoli
e sulla loro eredità gettò la sorte,
facendo dimorare nelle loro tende le tribù di Israele.

55 Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.
56 Ma ancora lo tentarono,
si ribellarono a Dio, l'Altissimo,
non obbedirono ai suoi comandi.
56 Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.
57 Sviati, lo tradirono come i loro padri,
fallirono come un arco allentato.
57 Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.
58 Lo provocarono con le loro alture
e con i loro idoli lo resero geloso.

58 Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.
59 Dio, all'udire, ne fu irritato
e respinse duramente Israele.
59 Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.
60 Abbandonò la dimora di Silo,
la tenda che abitava tra gli uomini.
60 Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.
61 Consegnò in schiavitù la sua forza,
la sua gloria in potere del nemico.
61 Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.
62 Diede il suo popolo in preda alla spada
e contro la sua eredità si accese d'ira.
62 Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.
63 Il fuoco divorò il fiore dei suoi giovani,
le sue vergini non ebbero canti nuziali.
63 Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.
64 I suoi sacerdoti caddero di spada
e le loro vedove non fecero lamento.

64 Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.
65 Ma poi il Signore si destò come da un sonno,
come un prode assopito dal vino.
65 Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.
66 Colpì alle spalle i suoi nemici,
inflisse loro una vergogna eterna.
66 Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.
67 Ripudiò le tende di Giuseppe,
non scelse la tribù di Èfraim;
67 Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,
68 ma elesse la tribù di Giuda,
il monte Sion che egli ama.
68 hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.
69 Costruì il suo tempio alto come il cielo
e come la terra stabile per sempre.
69 Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.
70 Egli scelse Davide suo servo
e lo trasse dagli ovili delle pecore.
70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,
71 Lo chiamò dal seguito delle pecore madri
per pascere Giacobbe suo popolo,
la sua eredità Israele.
71 elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.
72 Fu per loro pastore dal cuore integro
e li guidò con mano sapiente.
72 Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.