Salmi 74

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 'Maskil. Di Asaf.' O Dio, perché ci respingi per sempre, perché divampa la tua ira contro il gregge del tuo pascolo?	1 Maszkíl Ászáftól. Miért vetettél el, Isten, teljesen, miért gyúlt fel haragod legelőd juhai ellen?
2 Ricordati del popolo che ti sei acquistato nei tempi antichi. Hai riscattato la tribù che è tuo possesso, il monte Sion, dove hai preso dimora.	2 Emlékezzél meg gyülekezetedről, amelyet kezdettől fogva birtokodba vettél! Örökségedet, a törzset megváltottad, a Sion hegyét, amelyen laktál.
3 Volgi i tuoi passi a queste rovine eterne: il nemico ha devastato tutto nel tuo santuario.	3 Menj fel az ősi romokra: a szentélyben mindent feldúlt az ellenség!
4 Ruggirono i tuoi avversari nel tuo tempio, issarono i loro vessilli come insegna.	4 Azok ordítoznak gyülekezeted helyén, akik gyűlölnek téged, jelvényeiket kitűzték győzelmük jeléül.
5 Come chi vibra in alto la scure nel folto di una selva,	5 Olyanok, mint aki magasra emelt fejszéjét lengeti a sűrű erdőben.
6 con l'ascia e con la scure frantumavano le sue porte.	6 Minden ajtaját kidöntötték, baltával és bárddal rombolták.
7 Hanno dato alle fiamme il tuo santuario, hanno profanato e demolito la dimora del tuo nome;	7 Lángba borították szentélyedet, neved hajlékát földig meggyalázták.
8 pensavano: "Distruggiamoli tutti"; hanno bruciato tutti i santuari di Dio nel paese.	8 Azt mondták szívükben: »Rohanjuk le őket együtt!« Fölperzselték Isten minden szentélyét az országban.
9 Non vediamo più le nostre insegne, non ci sono più profeti e tra di noi nessuno sa fino a quando...	9 Jeleinket nem látjuk, nincs többé prófétánk, és nincs már köztünk, aki látna.
10 Fino a quando, o Dio, insulterà l'avversario, il nemico continuerà a disprezzare il tuo nome?	10 Isten, meddig szidalmaz még az ellenség téged, örökké gyalázza az ellenség nevedet?
11 Perché ritiri la tua mano e trattieni in seno la destra?	11 Miért vonod vissza kezed és tartod öledben jobbodat?
12 Eppure Dio è nostro re dai tempi antichi, ha operato la salvezza nella nostra terra.	12 Hiszen Isten a mi királyunk ősidőktől fogva, aki szabadulást szerzett a föld közepén.
13 Tu con potenza hai diviso il mare, hai schiacciato la testa dei draghi sulle acque.	13 Hatalmaddal a tengert kettéhasítottad, a sárkányok fejét a vizekben összetörted.
14 Al Leviatàn hai spezzato la testa, lo hai dato in pasto ai mostri marini.	14 A Leviatán fejeit összezúztad, eledelül adtad a tengeri szörnyeknek.
15 Fonti e torrenti tu hai fatto scaturire, hai inaridito fiumi perenni.	15 Te fakasztottál forrásokat, patakokat, te szárítottad ki az állandó folyókat.
16 Tuo è il giorno e tua è la notte, la luna e il sole tu li hai creati.	16 Tied a nappal és tied az éjszaka, te hoztad létre a napot és a csillagokat.
17 Tu hai fissato i confini della terra, l'estate e l'inverno tu li hai ordinati.	17 Te szabtad meg a föld minden határát, te teremtetted a nyarat és a telet.
18 Ricorda: il nemico ha insultato Dio, un popolo stolto ha disprezzato il tuo nome.	18 Emlékezz meg arról, hogy az Urat ellenség szidalmazza, s egy oktalan nép gyalázza nevedet.
19 Non abbandonare alle fiere la vita di chi ti loda, non dimenticare mai la vita dei tuoi poveri.	19 A benned bízó lelkeket ne engedd át a vadállatoknak, ne felejtsd el végképp a szegényeidet!
20 Sii fedele alla tua alleanza; gli angoli della terra sono covi di violenza.	20 Tekints szövetségedre, mert tele van az ország minden zuga a gonoszság sátraival.
21 L'umile non torni confuso, l'afflitto e il povero lodino il tuo nome.	21 Ne távozzék tőled szégyennel a megalázott, hadd áldja nevedet a szegény és a szűkölködő!
22 Sorgi, Dio, difendi la tua causa, ricorda che lo stolto ti insulta tutto il giorno.	22 Kelj fel, Isten! Védd meg ügyedet! Emlékezz meg a gyalázatról, amellyel egész nap illet téged az esztelen!
23 Non dimenticare lo strepito dei tuoi nemici; il tumulto dei tuoi avversari cresce senza fine.	23 Ne feledd el ellenségeid lármáját; Szüntelen növekszik az ellened szegülők háborgása!