Psalmi 12

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In finem. Psalmus David. Usquequo, Domine, oblivisceris me in finem ? usquequo avertis faciem tuam a me ?	1 A karvezetőnek. Nyolcadra. Dávid zsoltára.
2 quamdiu ponam consilia in anima mea ; dolorem in corde meo per diem ?	2 Segíts meg, Uram, mert pusztulnak a szentek, az emberek fiai között a hűséges megfogyatkozott.
3 usquequo exaltabitur inimicus meus super me ?	3 Hiábavalóságot mond mindenki a felebarátjának, álnok szájjal, kétszínűen beszélnek.
4 Respice, et exaudi me, Domine Deus meus. Illumina oculos meos, ne umquam obdormiam in morte ;	4 Pusztítson el az Úr minden álnok szájat, és kevélyen beszélő nyelvet!
5 nequando dicat inimicus meus : Prævalui adversus eum. Qui tribulant me exsultabunt si motus fuero ;	5 Akik így szólnak: »Nyelvünkkel diadalmaskodunk, velünk van a mi szánk: ki lesz rajtunk úrrá?«
6 ego autem in misericordia tua speravi. Exsultabit cor meum in salutari tuo. Cantabo Domino qui bona tribuit mihi ; et psallam nomini Domini altissimi.	6 »A szűkölködők nyomora és a szegények sóhaja miatt fölkelek – mondja az Úr –, és megszabadítom a megvetettet.«
	7 Az Úr szava tiszta szó, tűzben megpróbált ezüst, salaktól elválasztva, hétszeresen megtisztítva.
	8 Uram, te megőrzöl és megoltalmazol minket, e nemzedéktől mindörökre.
	9 körös-körül istentelenek járnak, mert a szennyet magasztalják fel az emberek fiai.