1 Quanto è meglio correggere e non proibii di parlare a chi si confessa (in colpa), che covar lo sdegno! | 1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól. |
2 Un impudico eunuco disonorerà una vergine, | 2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől, |
3 così fa chi colla violenza rende iniquo giudizio. | 3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát. |
4 Quanto è bello nella correzione mostrar pentimento! Così eviterai il peccato volontario. | 4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt. |
5 V'è chi apparisce saggio col tacere, e chi si rende odioso per l'intemperanza nel parlare. | 5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar. |
6 Uno tace perchè non sa quel che dire, un altro tace sapendo che quello è il tempo adatto. | 6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt. |
7 L'uomo saggio tacerà fino al tempo opportuno, ma il leggero e l'imprudente non conosceranno tempo. | 7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz. |
8 Chi molto parla farà del male all'anima propria, e chi ingiustamente s'arroga dell'autorità sarà odiato. | 8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik. |
9 La riuscita è un male per l'uomo senza ritegno, e il guadagno gli riesce a detrimento. | 9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség! |
10 Vi son doni inutili e doni che han doppia ricompensa. | 10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni! |
11 V'è chi negli onori trova l'umiliazione, e chi dall'umiliazione alza la testa. | 11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét. |
12 V'è chi compra molte cose con poco, ma poi è costretto a pagare il settuplo. | 12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen! |
13 Il saggio si rende amabile colle sue parole, ma le graziosaggini degli stolti son gettate. | 13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész. |
14 Il dono dello stolto non ti sarà utile, perchè egli ha sette occhi: | 14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit. |
15 darà poca roba e molti rimproveri, e, aperta la bocca, sputerà fuoco. | 15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját. |
16 V'è chi oggi presta e domani richiede: tale persona si rende odiosa. | 16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember! |
17 Lo stolto non avrà amici, e i suoi doni non saran graditi. | 17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.« |
18 Quelli che mangiano il pane di lui son lingue bugiarde, e, quante volte e quanti si burleran di lui? | 18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan! |
19 Egli, senza retto giudizio, dà via ciò che doveva serbare come quello che non doveva serbare. | 19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát. |
20 Le cadute della lingua bugiarda sono come quelle sul pavimento; così, repentina sarà la caduta dei cattivi. | 20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása. |
21 L'uomo sgraziato è come favola senza sostanza che va continuamente sulle bocche dei maleducati. | 21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából. |
22 Il proverbio sarà disapprovato sulla bocca dello stolto, perchè non lo dice a suo tempo. | 22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben. |
23 V'è chi non può peccare per la miseria, ma nella sua inerzia è vivamente eccitato. | 23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra. |
24 V'è chi perde l'anima sua per la vergogna, e la perde per colpa di persona imprudente, e si perde per rispetto umano. | 24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti. |
25 V'è chi per umano rispetto promette all'amico, e ci guadagna di farselo gratuitamente nemico. | 25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi. |
26 Obbrobriosa macchia è nell'uomo la bugia, e sarà di continuo nella bocca dei maleducati. | 26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában! |
27 E' preferibile il ladro all'uomo che ha l'abitudine di mentire, ma l'uno e l'altro andranno in perdizione. | 27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze. |
28 Gli abituati a mentire son disonorati, e la loro infamia li accompagnerà sempre. | 28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák. |
29 Chi è saggio nel parlare si accresce il credito, e l'uomo prudente sarà accetto ai grandi. | 29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt. |
30 Chi coltiva la sua terra farà alto il suo mucchio, chi opera con giustizia sarà esaltato, e chi piace ai grandi fuggirà l'iniquità. | 30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól. |
31 I regali e i doni accecano gli occhi dei giudici; come freno in bocca ne rattengono le correzioni. | 31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket. |
32 La sapienza nascosta, il tesoro non visto, a che giovano l'una e l'altro? | 32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. |
33 E' migliore chi nasconde la sua stoltezza di chi tiene occulto il suo sapere. | |