1 Una dolce risposta rompe l'ira: una parola cruda accende il furore. | 1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot. |
2 La lingua dei saggj da ornamenta alla scienza: la bocca degli insensati versa stoltezza. | 2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat. |
3 In ogni luogo gli occhi del Signore contemplano i buoni, ed i cattivi. | 3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja. |
4 La lingua di pace o albero di vita: ma quella, che non ha freno infrange lo spirito. | 4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket. |
5 Lo stolto si burla della correzione di suo padre ma chi fa caso delle riprensioni diventerà più saggio. Nella abbondante giustizia si trova somma fortezza: ma gli empj co' lor disegni saranno schiantati. | 5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják. |
6 La casa del giusto è ben munita: i guadagni dell'empio son dissipati. | 6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van. |
7 Le labbra dei saggi semineranno la scienza: il cuor degli stolti sarà variabile. | 7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve! |
8 Il Signore ha in abbominazione le vittime degli empj: i voti dei giusti lo placano. | 8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában. |
9 Il Signore ha in abbominazione la via dell'empio: chi segue la giustizia è amato da lui. | 9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár. |
10 La disciplina è ingrata a colui, che abbandona la via della vita: chi odia la riprensione perirà. | 10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal. |
11 L'inferno, e la perdizione sono sotto gli occhi del Signore: quanto più i cuori degli uomini? | 11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve! |
12 L'uomo corrotto non ama chi lo corregge: e non va in cerca dei saggi. | 12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára. |
13 Il cuore allegro esilara il volto: la tristezza dell'anima abbatte lo spirito. | 13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket. |
14 Il cuore del saggio cerca di imparare: e la bocca degli stolti si pasce di ignoranza. | 14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel. |
15 Tutti i giorni del povero son cattivi: ma la mente tranquilla è come un perenne convito. | 15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma. |
16 Val più un pocolino col timor del Signore, che i grandi tesori, i quali non saziano. | 16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette. |
17 Val più essere invitato con amore a mangiar dell'erbe, che essere invitato di mala grazia ad un grasso vitello. | 17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel. |
18 L'uomo iracondo fa nascere le risse: il paziente spegne quelle, che sono nate. | 18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti. |
19 La strada dei pigri è quasi cinta di spine; la via de' giusti è senza inciampo. | 19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes. |
20 Il figliuol saggio è la letizia del padre: l'uomo stolto vilipende la propria madre. | 20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját. |
21 Lo stolto gode di sua stoltezza: ma l'uomo prudente è circospetto ne' suoi andamenti. | 21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit. |
22 Dove il consiglio manca vanno in fumo i desegni: ma acquistan fermezza dove sono molti consiglieri. | 22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak. |
23 L'uomo si affeziona alla opinione detta da lui; ma ottima parola è quella, che è opportuna. | 23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó! |
24 L'uomo intelligente va in alto pel sentiero della vita per ischivare l'abisso dell'inferno. | 24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn! |
25 Il Signore demolirà le case de superbi: e stabili farà i termini (del podere) della vedova. | 25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét. |
26 I mali pensieri souo l'abbominazione del Signore: i discorsi casti sono accettissimi, e approvati da lui. | 26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte. |
27 Chi va dietro all'avarizia mette in iscompiglio la propria casa: colui, che odia i regali, avrà vita. Mediante la misericordia, e la fede si purgano i peccati, e mediante il timor del Signore, l'uomo schiverà il male. | 27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot. |
28 La mente del giusto fa suo stadio dell'ubbidienza: la bocca degli empj ridonda di malvagità. | 28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot. |
29 Il Signore va lungi dagli empj: ed esaudirà le preghiere de' giusti. | 29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját. |
30 La luce degli occhi è letizia dell'anima: e la buona fama impingua le ossa. | 30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat. |
31 L'orecchio, che ascolta le riprensioni salutevoli, avrà luogo nel consesso de' saggj. | 31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében! |
32 Chi rigetta la disciplina, odia l'anima propria; ma chi piega il capo alle riprensioni, è padron del suo cuore. | 32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut. |
33 Il timor del Signore è maestro di sapienza: e alla gloria va innanzi l'umiltà. | 33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár. |