Salmi 77

BIBBIA CEI 1974	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 'Al maestro del coro. Su "Iditum". Di Asaf. Salmo.'	1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.
2 La mia voce sale a Dio e grido aiuto; la mia voce sale a Dio, finché mi ascolti.	2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.
3 Nel giorno dell'angoscia io cerco il Signore, tutta la notte la mia mano è tesa e non si stanca; io rifiuto ogni conforto.	3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.
4 Mi ricordo di Dio e gemo, medito e viene meno il mio spirito.	4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.
5 Tu trattieni dal sonno i miei occhi, sono turbato e senza parole.	5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.
6 Ripenso ai giorni passati, ricordo gli anni lontani.	6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.
7 Un canto nella notte mi ritorna nel cuore: rifletto e il mio spirito si va interrogando.	7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.
8 Forse Dio ci respingerà per sempre, non sarà più benevolo con noi?	8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?
9 È forse cessato per sempre il suo amore, è finita la sua promessa per sempre?	9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?
10 Può Dio aver dimenticato la misericordia, aver chiuso nell'ira il suo cuore?	10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?
11 E ho detto: "Questo è il mio tormento: è mutata la destra dell'Altissimo".	11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«
12 Ricordo le gesta del Signore, ricordo le tue meraviglie di un tempo.	12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,
13 Mi vado ripetendo le tue opere, considero tutte le tue gesta.	13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.
14 O Dio, santa è la tua via; quale dio è grande come il nostro Dio?	14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?
15 Tu sei il Dio che opera meraviglie, manifesti la tua forza fra le genti.	15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.
16 È il tuo braccio che ha salvato il tuo popolo, i figli di Giacobbe e di Giuseppe.	16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.
17 Ti videro le acque, Dio, ti videro e ne furono sconvolte; sussultarono anche gli abissi.	17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.
18 Le nubi rovesciarono acqua, scoppiò il tuono nel cielo; le tue saette guizzarono.	18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.
19 Il fragore dei tuoi tuoni nel turbine, i tuoi fulmini rischiararono il mondo, la terra tremò e fu scossa.	19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.
20 Sul mare passava la tua via, i tuoi sentieri sulle grandi acque e le tue orme rimasero invisibili.	20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.
21 Guidasti come gregge il tuo popolo per mano di Mosè e di Aronne.	21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.