Proverbi 14

BIBBIA MARTINI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 La donna saggia edifica la sua casa; la stolta distrugge colle sue mani quella, che era già edificata.	1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
2 Chi cammina per la via retta, e teme Dio, è disprezzato da chi batte la strada dell'ignominia.	2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
3 La bocca dello stolto è verga di superbia; ma le labbra dei saggi sono la loro sicurezza.	3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
4 Dove mancano i bovi, è vuota la mangiatoja; dove sono le grasce in gran copia, ivi si riconosce la forza de' bovi.	4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
5 Il testimone fedele non dirà menzogna, ma il falso testimone vomiterà menzogne.	5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.
6 Il derisore cerca la sapienza, e non la trova: i prudenti si istruiscono agevolmente.	6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.
7 Cammina al contrario dello stolto: egli non conosce i dettami della prudenza.	7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!
8 La saggezza dell'uom prudente sta in conoscere la sua strada: l'imprudenza degli stolti li mena fuori di strada.	8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.
9 Lo stolto si burlerà del peccato: ma la grazia avrà sua stanza trai giusti.	9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.
10 Il cuore (di ciascheduno) conosce l'afflizione dell'anima sua; e il gaudio di lui noi penetrerà un estraneo.	10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.
11 La casa degli empj sarà spiantata: ma i padiglioni de'giusti saranno floridi.	11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.
12 Havvi una strada, che all'uomo sembra diritta; ma la sua fine mena a morte.	12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.
13 Il riso sarà mescolato col dolore: e il pianto succederà all'allegrezza.	13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.
14 Lo stolto si pascerà del suo modo di vivere: ma l'uomo dabbene sta meglio di lui.	14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.
15 L'uom senza sperienza credè ad ogni parola: ma l'uomo cauto bada, dove mettere i piedi. Il figliuolo, che non ha sincerità, non avrà bene: riusciranno felicemente le cose sue al servo prudente, e le sue vie saranno felici.	15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.
16 Il saggio teme, e schiva il male: lo stolto va avanti, e non ha paura.	16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.
17 L'uomo impaziente agirà da stolto: l'uomo tìnto diventa odioso.	17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.
18 Gli imprudenti avranno per loro retaggio la stoltezza, e i prudenti saran coronati di scienza.	18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.
19 Giaceranno i cattivi ai piedi de' buoni: e gli empj dinanzi alle porte de' giusti.	19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.
20 Il povero è avuto a noia anche da' suoi prossimi: i ricchi hanno molti amici.	20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.
21 Pecca chi disprezza il suo prossimo: e chi ha misericordia del povero, sarà beato. Chi crede nel Signore ama la misericordia.	21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.
22 Sono in errore quelli, che fanno il male: la misericordia, e la verità pre parano i beni.	22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.
23 Dovunque si lavora, ivi sarà l'abbondanza: dove molto si parla, vi sarà l'indigenza.	23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.
24 Corona de'saggj son le loro ric chezze: la stoltezza resta agli stolti.	24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.
25 Il testimone fedele è liberatore degli uomini; il furbo spaccia menzogne.	25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.
26 Nel timor del Signore trovasi fiducia costante; e i figliuoli di lui conser veranno speranza.	26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.
27 Il timor del Signore sorgente di vita: ei fa, che si schivino le rovine mortali.	27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.
28 La dignità del re sta nella moltitudine del popolo: ed è disonore del principe la scarsezza dei sudditi.	28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.
29 Chi è paziente si governa con molta prudenza: ma l'impaziente fa manifesta la sua stoltezza.	29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.
30 La sanità del cuore da vita alla carne: l'invidia è tarlo delle ossa.	30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.
31 Chi opprime il mendico, fa contumelia al suo Creatore: ma a lui rende onore, chi ha compassione del povero.	31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.
32 La sua malizia darà all'empio la spinta: ma il giusto nella sua morte ha speranza;	32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.
33 Nel cuore dell'uom prudente abita la sapienza, ed egli illuminerà qualunque ignorante.	33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.
34 La giustizia fa grande una nazione: ma il peccato fa infelici i popoli.	34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
35 Il ministro intelligente è grato al re: quello, che non è buono a nulla, proverà il suo sdegno.	35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.