1 La sapienza si farà il suo elogio, si onorerà, in Dio, si glorierà in mezzo al popolo di lui. | 1 Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél, s dicsekszik népe körében. |
2 Essa aprirà la sua bocca nelle adunanze dell'Altissimo, si glorificherà al cospetto delle schiere di lui. | 2 Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében, és dicséri magát a közösség előtt. |
3 Essa sarà esaltata in mezzo al suo popolo, sarà ammirata da tutta, l'assemblea dei santi, | 3 Magasztalják népe körében, megcsodálják a szentek közösségében, |
4 riceverà lode in mezzo alla moltitudine degli eletti, e tra i benedetti si benedirà, dicendo: | 4 dicsérik a választottak sokasága előtt, s áldják az áldottak közt, amikor így szól: |
5 « Io uscii dalla bocca dell'Altissimo primogenita avanti tutte le creature; | 5 »A Magasságbeli szájából jöttem elő, mint elsőszülött valamennyi teremtmény előtt; |
6 io feci nascere nel cielo una luce imperitura e come nebbia ho ricoperta tutta la terra. | 6 el nem múló fényt gyújtottam az égen, és mint köd, borítottam az egész földet. |
7 Io abito nei più alti cieli, e il mio trono sta sopra colonna di nubi, | 7 A magasságban van az én lakásom, és trónom felhőoszlopon áll. |
8 io sola feci il giro del cielo, penetrai nel profondo dell'abisso, camminai sui flutti del mare; | 8 Bejártam az ég kerekségét egymagam, behatoltam a tenger mélységébe; |
9 posai il piede in ogni parte della terra, presso tutti i popoli, | 9 végigmentem a tenger hullámain, és megálltam a földön mindenhol. |
10 in ogni nazione ebbi l'impero, | 10 Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam, |
11 e di tutti, grandi e piccoli, io conquistai i cuori. Tra tutti questi io cercai un luogo di riposo e decisi di dimorare nell'eredità del Signore. | 11 erőmmel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony, nyugalmat kerestem mindezek között, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam. |
12 Allora il creatore di tutte le cose mi parlò e mi diede i suoi ordini, e colui che mi creò riposò nel mio tabernacolo, | 12 Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtője, aki teremtett engem, s nyugalmat adott sátramnak, |
13 e mi disse: Abita in Giacobbe, tuo retaggio sia Israele, getta le tue radici tra i miei eletti. | 13 és azt mondta nekem: ‘Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaim között verj gyökeret!’ |
14 Da principio e prima dei secoli io fui creata, e per tutta l'eternità non cesserò d'essere; nel tabernacolo santo, dinanzi a lui ho esercitato il mio ministero. | 14 Kezdetben teremtettek engem, még a világ előtt, és nem szűnöm meg sohasem. A szent hajlékban tettem színe előtt szolgálatot, |
15 Così ebbi fissa dimora in Sionne, e la città santa fu il luogo del mio riposo, e Gerusalemme fu la mia capitale. | 15 majd pedig Sionban kaptam állandó lakást, a szent városban találtam ekképp pihenőt, és Jeruzsálem lett uralmam székhelye. |
16 Gettai le mie radici in un popolo illustre, nella porzione del mio Dio, nel suo retaggio, ho presa dimora tra la moltitudine dei santi. | 16 A dicsőséges nép közt vertem gyökeret, az én Istenem részében, az ő örökségében, s a szentek gyülekezetében megtelepedtem. |
17 Mi sono elevata come cedro sul Libano, e qual cipresso sul monte Sion. | 17 Magasra nőttem, mint a cédrus a Libanonon, mint a ciprusfa Sion hegyén. |
18 Mi sono innalzata come una palma di Cades e come un roseto di Gerico. | 18 Felnőttem, miként a pálma Kádesben, mint a rózsaliget Jerikóban, |
19 Come bel l'ulivo nei campi, mi sono innalzata come platano nelle piazze, lungo l'acqua. | 19 mint a díszes olajfa a síkságon, magasra nőttem, mint a platán a víz mellett, a tereken. |
20 Come cinnamomo e balsamo aromatico mandai profumi, qual mirra finissima esalai soavissimo odore. | 20 Illatozom, mint a fahéj és a fűszeres balzsam, mint a válogatott mirha, kellemes illatot árasztok, |
21 Come storace, galbano, onice, mirra stillante, come incenso non inciso empii di profumi la mia casa, e come balsamo senza mistura è il mio odore. | 21 mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be lakóhelyemet, s illatom, mint a színtiszta balzsamé. |
22 Come terebinto ho distesi i miei rami, i miei rami pieni di maestà e di grazia. | 22 Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek. |
23 Come vite diedi frutti di soave odore, e i miei fiori dan frutti di gloria e di ricchezza. | 23 Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem. |
24 Io sono la madre del bell'amore del timore, della scienza e della santa speranza. | 24 Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek. |
25 In me ogni grazia della vita e della verità, in me ogni speranza di vita e di virtù. | 25 Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye. |
26 Venite a me, o voi tutti che mi bramate, e saziatevi dei miei frutti; | 26 Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel, |
27 perchè il mio spirito è più dolce del miele, e il mio retaggio più del favo del miele. | 27 mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél! |
28 sii ricordo di me durerà nelle generazioni dei secoli. | 28 Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben. |
29 Chi mi mangia avrà ancora fame e chi mi beve avrà ancora sete. | 29 Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak, |
30 Chi mi ascolta non avrà da arrossire, e quelli che la vorano per me non peccheranno; | 30 aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. |
31 coloro che m'illustrano avranno la vita eterna ». | 31 Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.« |
32 Tutte queste cose contiene il libro della vita, il testamento dell'Altissimo, la dottrina della verità. | 32 Áll mindez az élet könyvére, a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére, |
33 Mosè diede la legge coi precetti di giustizia, il retaggio della casa di Giacobbe, le promesse fatte a Israele. | 33 a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt örökül adott Jákob házának, és ígéretül Izraelnek. |
34 (Dio) promise a David suo servo di far nascere da lui il re potentissimo che devestare assiso in eterno sopra il trono della gloria. | 34 Megígérte Dávidnak, az ő szolgájának, hogy igen hatalmas királyt támaszt tőle, aki a dicsőség trónján örökké ül. Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson, és mint a Tigris a zsengék napjain. Megtölt belátással, mint az Eufrátesz, és bőséget oszt, mint a Jordán aratáskor. Okulástól duzzad, mint a Nílus, mint a Geon szüret idején. Nem győzte átkutatni az első, de az utolsó sem tudott a végére járni, mert bölcsessége bőségesebb a tengernél, és útmutatása a nagy óceánnál! Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból. Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya, úgy érkezem a paradicsomból, mint a folyam medre, mint a csatornája. Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet, és megitatom mezőm terményeit!« És íme, a medrem bőséges folyammá lett, a folyamom pedig majd hogy tengerré nem változott! Mert, mint a hajnal pírját, felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak, és hirdetem azt messze vidékeknek. Behatolok a föld minden alsó részébe, felkeresem az összes alvót, és megvilágítom mindazokat, akik bíznak az Úrban. Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval, azoknak juttatom, akik bölcsességet keresnek, és nem hagyok fel vele, nemzedékről nemzedékre, míg el nem jön a szent korszak! Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam, hanem mindazok javára, akik igazságot keresnek. |
35 Egli ridonda di sapienza come il Fison, come il Tigri al tempo dei nuovi frutti, | |
36 ridonda d'intelligenza come l'Eufrate e cresce come il Giordano al tempo della messe. | |
37 Egli dif onde la scienza come la luce, e fornisce le sue acque come il Gehon nel tempo della vendemmia. | |
38 Egli per il primo l'ha conosciuta perfettamente. Ma chi non è troppo forte non la comprende; | |
39 perchè più del mare son vasti i suoi pensieri, e i suoi consigli più del grande abisso. | |
40 Io, la sapienza, versai dei fiumi; | |
41 Io come canale d'acque immense derivate dal fiume, come diramazione d'un fiume, come condotto di acque, sgorgai dal Paradiso. | |
42 Io dissi: « Innaffierò il giardino delle mie piante, inebrierò il frutto del mio prato ». | |
43 Ed ecco il mio canale è divenuto un fiume, e il mio fiume s'avvicina ad essere un mare. | |
44 Come l'aurora irraggio a tutti la dottrina, e la farò conoscere ai più lontani. | |
45 Penetrerò in tutte le parti più basse della terra, getterò lo sguardo su tutti i dormienti, illuminerò tutti quelli che sperano nel Signore. | |
46 Io spanderò ancora la dottrina come profezia, la lascerò a quelli che cercano la sapienza, non ces serò d'annunziarla alle loro generazioni fino al secolo santo. | |
47 Vedete che non ho lavorato per me soltanto, ma per tutti quelli che cercano la verità. | |