Psalmen 92

EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 [Ein Psalm. Ein Lied für den Sabbattag.]	1 Zsoltár. Ének. Szombatnapra.
2 Wie schön ist es, dem Herrn zu danken, deinem Namen, du Höchster, zu singen,	2 Jó dolog az Urat dicsérni, nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni,
3 am Morgen deine Huld zu verkünden und in den Nächten deine Treue	3 hirdetni reggelenként kegyelmedet, éjjelente hűségedet
4 zur zehnsaitigen Laute, zur Harfe, zum Klang der Zither.	4 tízhúrú hárfával, énekszóval, lanttal.
5 Denn du hast mich durch deine Taten froh gemacht; Herr, ich will jubeln über die Werke deiner Hände.	5 Mert tetteiddel megörvendeztettél, Uram, s ujjongok kezed műveinek.
6 Wie groß sind deine Werke, o Herr, wie tief deine Gedanken!	6 Milyen nagyok, Uram, műveid, milyen mélységesek gondolataid!
7 Ein Mensch ohne Einsicht erkennt das nicht, ein Tor kann es nicht verstehen.	7 De az oktalan ember nem ismeri, s az esztelen nem érti ezt meg.
8 Wenn auch die Frevler gedeihen und alle, die Unrecht tun, wachsen, so nur, damit du sie für immer vernichtest.	8 Amikor elburjánzanak, mint a fű, a bűnösök, és virágzásnak indulnak, akik gonoszt cselekszenek, s ez pusztulásukra lesz örökkön örökre.
9 Herr, du bist der Höchste, du bleibst auf ewig.	9 De te, Uram, fölséges vagy örökké!
10 Doch deine Feinde, Herr, wahrhaftig, deine Feinde vergehen; auseinander getrieben werden alle, die Unrecht tun.	10 Mert íme, Uram, a te ellenségeid, a te ellenfeleid elvesznek, és akik gonoszat tesznek, mind szétszóródnak.
11 Du machtest mich stark wie einen Stier, du salbtest mich mit frischem Öl.	11 De engem erőssé teszel, mint a bivalyt, s gazdagon elárasztasz olajjal.
12 Mein Auge blickt herab auf meine Verfolger, auf alle, die sich gegen mich erheben; mein Ohr hört vom Geschick der Bösen.	12 Szemem lenézi majd ellenségeimet, és gonosz támadóimról hallani fog fülem.
13 Der Gerechte gedeiht wie die Palme, er wächst wie die Zedern des Libanon.	13 Az igaz virul majd, mint a pálma, és terebélyesedik, mint a Libanon cédrusa.
14 Gepflanzt im Haus des Herrn, gedeihen sie in den Vorhöfen unseres Gottes.	14 Az Úr házában vannak elültetve, Istenünk udvaraiban virulnak.
15 Sie tragen Frucht noch im Alter und bleiben voll Saft und Frische;	15 Még késő öregségükben is gyümölcsöt hoznak, bőven teremnek és jól érzik magukat,
16 sie verkünden: Gerecht ist der Herr; mein Fels ist er, an ihm ist kein Unrecht.	16 hirdetve, hogy igazságos az Úr, az én menedékem, és nincs igazságtalanság benne.