Siracide 43

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Gloria altitudinis firmamentum puritatis, species caeli in visione gloriae.	1 Dísze az égbolt a magasban; az ég szépségének látványa milyen dicső!
2 Sol in apparitione annuntians in processu: vas admirabile, opus Excelsi.	2 A felkelő nap, amikor megjelenik, hirdeti, hogy csodálatos a Magasságbeli alkotása!
3 In meridiano suo exurit terram; et in conspectu ardoris eius quis poterit sustinere? Fornacem ventilans in operibus ardoris tripliciter,	3 Perzseli délben a földet, ki tudja hőségét elviselni? Izzó tüzelővel megtelt kemencénél
4 sol exurens montes, vapores igneos exsufflans et refulgens radiis suis obcaecat oculos.	4 háromszorta inkább perzseli a nap a hegyeket, tüzes sugarakat lövell, és fényben úszva megvakítja a szemet.
5 Magnus Dominus, qui fecit illum et sermonibus eius festinavit iter.	5 Nagy az Úr, aki azt alkotta, az ő parancsára siet pályáján.
6 Et luna stat in tempus suum, in ostensionem temporis et signum aevi.	6 A hold is mindenkor a maga idejében mutatja az időt, és jel örök időkre.
7 A luna signum diei festi; luminare, quod minuitur in consummatione.	7 A hold jelzi az ünnepnapot, világító az, amely telte után megfogyatkozik,
8 Mensis secundum nomen eius est, crescens mirabiliter in consummatione.	8 – az ő neve szerint van a hónap – majd csodás módon növekszik töltéig.
9 Vas castrorum in excelsis, in firmamento caeli resplendens gloriose.	9 Magasságbeli harci fegyver az, amely dicsőn ragyog az égbolton.
10 Species caeli gloria stellarum, mundum illuminans in excelsis Domini.	10 Az ég dísze a csillagok pompája, beragyogja velük az Úr a világot a magasból.
11 In verbis Sancti stabunt iuxta praeceptum et non deficient in vigiliis suis.	11 A Szent szavára rendben állnak, és nem lankadnak őrhelyükön.
12 Vide arcum et benedic eum, qui fecit illum; valde speciosus est in splendore suo.	12 Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját, mert igen gyönyörű az a pompájában,
13 Gyravit caelum in circuitu gloriae suae, manus Excelsi tetenderunt illum.	13 átfogja az eget nagyszerű ívével, a Magasságbeli keze feszítette ki.
14 Imperio suo acceleravit nivem et properat coruscationes iudicii sui.	14 Parancsa által sietteti a havat, és szaporán küldi el ítélete villámait,
15 Propterea aperti sunt thesauri, et evolaverunt nebulae sicut aves.	15 ezért nyílnak meg a tárházak, és repülnek ki a felhők, mint a madarak.
16 In magnitudine sua firmavit nubes, et confracti sunt lapides grandinis. Vox tonitrui eius tremefacit terram,	16 Fölségében helyezte el a felhőket, és tördeli össze a jégeső szemeit.
17 in conspectu eius commovebuntur montes. In voluntate eius aspirabit notus,	17 Megrendülnek a hegyek tekintetétől, és akarata szerint fúj a déli szél,
18 tempestas aquilonis et congregatio spiritus.	18 mennydörgésének szava felriasztja a földet, s az északi vihar, a szelek összecsapása.
19 Et, sicut aves deponentes ad sedendum, aspergit nivem, et, sicut locusta demergens, descensus eius:	19 Elhinti a havat, mint a pihenni szálló madarakat, s az leereszkedik, mint a szálló sáska.
20 pulchritudinem candoris eius admirabitur oculus, et super imbrem eius expavescet cor.	20 Csodálja a szem fehér színének szépségét, és elámul a szív a hullásától.
21 Gelu sicut salem effundet super terram, et, dum gelaverit, fit tamquam cacumina tribuli.	21 Mint a sót, úgy hinti a zúzmarát a földre, s amikor megfagyott, olyan az, mint a bojtorján tüskéi.
22 Frigidus ventus aquilo flabit, et gelabit crystallus super aquam; super omnem congregationem aquarum requiescet, et sicut lorica induet se aqua.	22 Fúj a hideg északi szél, mire kristállyá fagy a víz színe, bevon minden állóvizet, és mintegy páncéllal borítja a tavat.
23 Devorabit montes et exuret desertum et exstinguet viridem sicut ignis.	23 Elemészti a hegyeket és megperzseli a pusztát, és mint a tűz, elégeti a zöldet.
24 Medicina omnium in festinatione nebulae, et ros obvians ab ardore hilarescet.	24 Gyógyulás minderre a felhők csepegése, a hulló harmat, amely felüdíti azt, ami elszikkadt.
25 Cogitatione sua placavit abyssum et plantavit in illa insulas.	25 Szavára eláll a szél, akaratával csendesítette le a világtengert, és helyezte el benne az Úr a szigeteket.
26 Qui navigant mare, enarrant pericula eius, et audientes auribus nostris admiramur.	26 Akik bejárták a tengert, beszélnek veszedelmeiről, ha hallunk róluk, szinte elámulunk.
27 Illic praeclara opera et mirabilia, varia bestiarum genera et omnium pecorum et creatura belluarum.	27 Nagyszerű csodadolgok vannak benne: állatok és mindenféle szörnyetegek különböző fajai, iszonyatos teremtmények!
28 Propter ipsum iter prosperat angelus eius, et in sermone eius composita sunt omnia.	28 Általa ér az út sikeres véghez, és szava rendez el mindent.
29 Multa dicemus et deficiemus verbis; consummatio autem sermonum: “ Ipse estomnia!”.	29 Még sokat mondhatnánk, de szavunk elégtelen. A beszéd vége pedig: ő van mindenben!
30 Glorificantes ad quid valebimus? Ipse enim Magnus super omnia opera sua.	30 Ha dicsőítjük, meddig jutunk el? Hisz ő hatalmasabb minden művénél!
31 Terribilis Dominus et magnus vehementer, et mirabilis potentia ipsius.	31 Félelmetes az Úr és szerfölött hatalmas, csodálatos az ő ereje!
32 Glorificantes Dominum exaltate, quantumcumque potueritis: supervalebit enim adhuc, et admirabilis magnificentia eius.	32 Dicsérjétek az Urat, amennyire tőletek telik, mert ő még többre méltó, és csodálatos az ő fensége!
33	33 Áldjátok az Urat, magasztaljátok őt, amennyire tudjátok, mert nagyobb minden dicséretnél!
34 Exaltantes eum replemini virtute; ne laboretis, non enim pervenietis usquam.	34 Akik magasztaljátok őt, kapjatok új erőre, ne lankadjatok, mert el nem éritek!
35 Quis vidit eum et enarrabit? Et quis magnificabit eum sicut est?	35 Ki látta őt, hogy le tudná írni, és ki tudta magasztalni, úgy, amint kezdettől fogva van? Van sok elrejtett dolog, ezeknél is különb, mert keveset láttunk műveiből. Mindezt azonban az Úr alkotta, és bölcsességet adott a jámboroknak.
36 Multa abscondita sunt maiora his; pauca enim vidimus operum eius.
37 Omnia autem Dominus fecit et pie agentibus dedit sapientiam.