1 Una dolce risposta calma l'ira, la parola cruda accende il furore. | 1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot. |
2 La lingua dei saggi dà pregio alla scienza, la bocca degli stolti butta fuori scempiaggini. | 2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat. |
3 In ogni luogo gli occhi del Signore contemplano i buoni e i cattivi. | 3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja. |
4 La lingua di pace è albero di vita, ma quella senza freno piaga lo spirito. | 4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket. |
5 Lo stolto mette in ridicolo la correzione di suo padre, ma chi fa tesoro delle correzioni diventerà più saggio. Nell'abbondanza della giustizia sta la somma fortezza, ma i disegni degli empi saranno schiantati. | 5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják. |
6 La casa del giusto è bene munita, ma nelle entrate dell'empio c'è lo scompiglio. | 6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van. |
7 Le labbra dei saggi dissemineranno la scienza; il cuore degli stolti farà il contrario. | 7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve! |
8 Il Signore abbomina le vittime degli empi: i voti dei giusti lo placano. | 8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában. |
9 Il Signore ha in orrore la via degli empi: chi segue la giustizia è da lui amato. | 9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár. |
10 Brutta lezione avrà chi abbandona la via della vita; chi odia la correzione perirà. | 10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal. |
11 L'inferno e l'abisso sono aperti dinanzi a Dio; quanto più il cuore dei figli degli uomini? | 11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve! |
12 L'uomo corrotto non ama chi lo corregge, ne va dai saggi. | 12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára. |
13 Il cuore pieno di gioia rende ilare il volto; nella tristezza dell'animo lo spirito è abbattuto. | 13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket. |
14 Il cuore del saggio cerca d'imparare, e la bocca degli stolti si pasce d'ignoranza. | 14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel. |
15 I giorni del povero son tutti cattivi; ma l'animo tranquillo è come convito perenne. | 15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma. |
16 Meglio poca roba col timore del Signore, che immensi tesori che non saziano. | 16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette. |
17 Meglio essere invitato con amore a mangiare verdura, che a mangiar con odio un vitello grasso. | 17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel. |
18 L'uomo iridando fa nascere le risse; il paziente estingue le già nate. | 18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti. |
19 La via dei pigri è come siepe di spine; la via dei giusti non ha inciampo. | 19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes. |
20 Il figlio saggio è la gioia del padre; l'uomo stolto disprezza la sua madre. | 20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját. |
21 La stoltezza è una gioia per lo stolto; ma l'uomo prudente va diritto per la sua via. | 21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit. |
22 Vanno in fumo i disegni dove non c'è consiglio, riescono dove son molti i consiglieri. | 22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak. |
23 L'uomo s'allieta di sua bella risposta: ottima è la parola detta a tempo. | 23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó! |
24 La via della vita sta in alto per l'intelligente e gli fa evitare il profondo inferno. | 24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn! |
25 Il Signore demolirà le case dei superbi, e renderà stabili i termini (del campo) della vedova. | 25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét. |
26 I cattivi pensieri sono l'abbominazione del Signore: le parole caste sono bellissime, e da lui approvate. | 26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte. |
27 Chi va dietro all'avarizia mette in scompiglio la propria casa; chi odia i regali avrà vita. Mediante la misericordia e la fede si purificano i peccati, ma è pel timore del Signore che l'uomo schiva il male. | 27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot. |
28 La mente del giusto mette ogni sua cura nell'obbedienza; la bocca degli empi rigurgita di malvagità. | 28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot. |
29 Il Signore sta lontano dagli empi, ed esaudirà le preghiere dei giusti. | 29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját. |
30 La luce degli occhi è la gioia dell'anima, e la buona fama impingua le ossa. | 30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat. |
31 L'orecchio che ascolta le correzioni della vita dimorerà in mezzo ai sapienti. | 31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében! |
32 Chi rigetta la correzione odia l'anima sua, chi dà retta alle riprensioni è padrone del cuore. | 32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut. |
33 Il timor del Signore è disciplina di sapienza e l'umiltà precede la gloria. | 33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár. |