Siracide 20

BIBBIA CEI 2008	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 C’è un rimprovero che è fuori tempo, c’è chi tace ed è prudente.	1 A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól.
2 Quanto è meglio rimproverare che covare l’ira!	2 Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől,
3 Chi si confessa colpevole evita l’umiliazione.	3 így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.
4 Come un eunuco che vuol deflorare una ragazza, così chi vuole fare giustizia con la violenza.	4 Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt.
5 C’è chi tace ed è ritenuto saggio, e chi è riprovato per la troppa loquacità.	5 Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.
6 C’è chi tace, perché non sa che cosa rispondere, e c’è chi tace, perché conosce il momento opportuno.	6 Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt.
7 L’uomo saggio sta zitto fino al momento opportuno, il millantatore e lo stolto non ne tengono conto.	7 A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz.
8 Chi esagera nel parlare si renderà riprovevole, chi vuole imporsi a tutti i costi sarà detestato. Com’è bello quando chi è biasimato mostra pentimento, perché così tu sfuggirai a un peccato volontario.	8 Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik.
9 Nelle disgrazie qualcuno può trovare un vantaggio, ma c’è un profitto che si può cambiare in perdita.	9 Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!
10 C’è una generosità che non ti arreca vantaggi e c’è una generosità che rende il doppio.	10 Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!
11 C’è un’umiliazione che viene dalla gloria e c’è chi dall’abbattimento alza la testa.	11 Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.
12 C’è chi compra molte cose con poco e chi le paga sette volte il loro valore.	12 Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!
13 Il saggio si rende amabile con le sue parole, ma le cortesie degli stolti sono sciupate.	13 A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.
14 Il dono di uno stolto non ti giova, e ugualmente quello dell’invidioso, perché è frutto di costrizione; i suoi occhi, infatti, sono molti invece di uno.	14 Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit.
15 Egli dà poco, ma rinfaccia molto; apre la sua bocca come un banditore. Oggi fa un prestito e domani lo richiede; quanto è odioso un uomo del genere!	15 Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját.
16 Lo stolto dice: «Non ho un amico, non c’è gratitudine al bene che faccio». Quelli che mangiano il suo pane sono lingue cattive.	16 Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!
17 Quanti si burleranno di lui, e quante volte! Poiché non accoglie l’avere con spirito retto, e il non avere gli è ugualmente indifferente.	17 »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«
18 Meglio inciampare sul pavimento che con la lingua; è così che la caduta dei cattivi giunge rapida.	18 Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!
19 Un discorso inopportuno è come un racconto inopportuno: è sempre sulla bocca dei maleducati.	19 Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.
20 Non si accetta un proverbio dalla bocca dello stolto, perché non lo dice mai a proposito.	20 A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása.
21 C’è chi è trattenuto dal peccare a causa della miseria e quando riposa non avrà rimorsi.	21 A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.
22 C’è chi si rovina per rispetto umano e di fronte a uno stolto si dà perduto.	22 Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben.
23 C’è chi per rispetto umano fa promesse a un amico, e in tal modo gratuitamente se lo rende nemico.	23 Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra.
24 Brutta macchia nell’uomo la menzogna, è sempre sulla bocca dei maldicenti.	24 Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.
25 Meglio un ladro che un mentitore abituale, tutti e due avranno in sorte la rovina.	25 Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi.
26 L’abitudine del bugiardo è un disonore, la vergogna che si merita è sempre con lui.	26 Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!
27 Chi è saggio nel parlare si apre una strada e l’uomo prudente piace ai grandi.	27 A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze.
28 Chi lavora la terra accresce il suo raccolto, chi piace ai grandi si fa perdonare i suoi torti.	28 A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.
29 Regali e doni accecano gli occhi dei saggi, come bavaglio sulla bocca soffocano i rimproveri.	29 Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt.
30 Sapienza nascosta e tesoro invisibile: a che servono l’una e l’altro?	30 Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól.
31 Meglio l’uomo che nasconde la sua stoltezza di quello che nasconde la sua sapienza.	31 Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.
32 È meglio perseverare nella ricerca del Signore che essere un libero auriga della propria vita.	32 Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.