Proverbi 17

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Melior est buccella sicca cum pace quam domus plena victimis cum iurgio.	1 Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.
2 Servus sapiens dominabitur filiis inhonestis et inter fratres hereditatem dividet.	2 Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.
3 Sicut igne probatur argentum et aurum camino, ita corda probat Dominus.	3 Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.
4 Malus oboedit labio iniquo, et fallax obtemperat linguae mendaci.	4 Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.
5 Qui despicit pauperem, exprobrat Factori eius; et, qui in ruina laetatur alterius, non erit impunitus.	5 Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.
6 Corona senum filii filiorum, et gloria filiorum patres eorum.	6 Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.
7 Non decent stultum verba composita, nec principem labium mentiens.	7 Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.
8 Gemma gratissima munus in oculis domini eius; quocumque se verterit, prospere aget.	8 A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.
9 Qui celat delictum, quaerit amicitias; qui sermone repetit, separat foederatos.	9 Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.
10 Plus proficit correptio apud prudentem quam centum plagae apud stultum.	10 Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.
11 Semper iurgia quaerit malus; angelus autem crudelis mittetur contra eum.	11 A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.
12 Expedit magis ursae occurrere, raptis fetibus, quam fatuo confidenti in stultitia sua.	12 Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.
13 Qui reddit mala pro bonis, non recedet malum de domo eius.	13 Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.
14 Aquarum proruptio initium est iurgiorum; et, antequam exacerbetur contentio, desere.	14 A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.
15 Qui iustificat impium et qui condemnat iustum, abominabilis est uterque apud Dominum.	15 Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.
16 Ad quid pretium in manu stulti? Ad emendam sapientiam, cum careat corde?	16 Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.
17 Omni tempore diligit, qui amicus est, et frater ad angustiam natus est.	17 A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!
18 Stultus homo iungit manus, cum spoponderit pro amico suo.	18 Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.
19 Qui diligit delictum, diligit rixas; et, qui exaltat ostium, quaerit effracturam.	19 Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.
20 Qui perversi cordis est, non inveniet bonum; et, qui vertit linguam, incidet in malum.	20 A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.
21 Qui generat stultum, maerorem generat sibi, sed nec pater in fatuo laetabitur.	21 A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!
22 Animus gaudens aetatem floridam facit, spiritus tristis exsiccat ossa.	22 Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.
23 Munera de sinu impius accipit, ut pervertat semitas iudicii.	23 Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.
24 In facie prudentis lucet sapientia, oculi stultorum in finibus terrae.	24 Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.
25 Ira patris filius stultus et dolor matris, quae genuit eum.	25 A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.
26 Non est bonum multam inferre iusto nec percutere principem contra rectitudinem.	26 Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.
27 Qui moderatur sermones suos, novit scientiam, et lenis spiritu est vir prudens.	27 Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.
28 Stultus quoque, si tacuerit, sapiens reputabitur et, si compresserit labia sua, intellegens.	28 A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.