Giobbe 24

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Cur ab Omnipotente non sunt abscondita tempora, qui autem noverunt eum, ignorant dies illius?	1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.
2 Alii terminos transtulerunt, diripuerunt greges et paverunt eos.	2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;
3 Asinum pupillorum abegerunt et abstulerunt pro pignore bovem viduae.	3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,
4 Subverterunt pauperum viam, et simul se occultare coacti sunt mansueti terrae.	4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.
5 Alii, quasi onagri in deserto, egrediuntur ad opus suum: vigilantes ad praedam in terra arida ad panem liberis.	5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,
6 Agrum non suum demetunt et vineam peccatoris vindemiant.	6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,
7 Nudi pernoctant sine indumento, nec est eis operimentum in frigore.	7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.
8 Imbre montium rigantur et non habentes refugium adhaerent rupibus.	8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.
9 Abripuerunt pupillum ab ubere et pauperem pignori sumpserunt;	9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.
10 nudi et incedentes absque vestitu et esurientes portant spicas.	10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,
11 Inter muros oleum expresserunt et calcatis torcularibus sitiunt.	11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,
12 De civitatibus morientes ingemuerunt, et anima vulneratorum clamavit, et Deus non ponit aurem ad precem.	12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.
13 Ipsi fuerunt rebelles lumini, nescierunt vias eius nec morati sunt in semitis eius.	13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:
14 Mane primo consurgit homicida, interficit egenum et pauperem; per noctem vero erit quasi fur.	14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.
15 Oculus adulteri observat caliginem dicens: “Non me videbit oculus”; et operiet vultum suum.	15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’
16 Perfodit in tenebris domos, interdiu sese abdiderunt et ignoraverunt lucem.	16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.
17 Si subito apparuerit aurora, arbitrantur umbram mortis, nam sunt assueti terroribus umbrae mortis.	17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.
18 “Levis est super faciem aquae; maledicta est pars eius in terra, nec est qui se dirigat ad vineas eius.	18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.
19 Siccitas et calor abstulerunt aquas nivium, et inferi eos, qui peccaverunt.	19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.
20 Sinus matris obliviscatur eius, dulcedo illius vermes fiant; non sit in recordatione, sed conteratur quasi lignum iniquitas.	20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.
21 Male egit cum sterili, quae non parit, et viduae bene non fecit.	21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.
22 Detraxit fortes in fortitudine sua et, cum steterit, ille non credet vitae suae.	22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.
23 Dedit ei locum securitatis, quo sustentetur; oculi autem eius sunt in viis illius.	23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.
24 Elevati sunt ad modicum et non subsistent, et humiliabuntur sicut omnia et auferentur et sicut summitates spicarum conterentur”.	24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’
25 Quod si non est ita, quis me potest arguere esse mentitum et ponere in nihilum verba mea? ”.	25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«