Siracide 37

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Omnis amicus dicet: “ Et ego amicitiam copulavi! ”; sed est amicus solo nomine amicus. Nonne tristitia appropinquans usque ad mortem:	1 Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,
2 sodalis et amicus ad inimicitiam conversus?	2 ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!
3 O praesumptio nequissima, unde creata es cooperire aridam malitia et dolositate illius?	3 Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?
4 Sodalis amico coniucundatur in oblectationibus et in tempore tribulationis adversarius erit;	4 Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.
5 sodalis amico condolet causa ventris et contra hostem accipiet scutum.	5 A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.
6 Non obliviscaris amici tui in animo tuo et non immemor sis illius in opibus tuis.	6 Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!
7 Noli consiliari cum eo, qui tibi insidiatur, et a zelantibus te absconde consilium.	7 Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.
8 Omnis consiliarius prodit consilium, sed est consiliarius pro semetipso.	8 Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.
9 A consiliario serva animam tuam et prius scito quae sit illius necessitas ­ et ipse enim animo suo cogitabit ­	9 Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,
10 ne forte mittat super te sortem et dicat tibi:	10 hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:
11 “ Bona est via tua ” et stet e contrario videre quid tibi eveniat.	11 »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.
12 Noli consiliari cum invido et a zelante te consilium absconde; nec cum muliere de ea, quae ei aemulatur, cum timido de bello, cum negotiatore de traiecticio, cum emptore de venditione, cum viro livido de gratiis agendis,	12 Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,
13 cum impio de pietate, cum inhonesto de honestate, cum operario otioso de omni opere,	13 könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,
14 cum mercennario annuali de consummatione anni, cum servo pigro de multa operatione: non attendas his in omni consilio.	14 esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!
15 Sed cum viro timorato assiduus esto, quemcumque cognoveris observantem mandata,	15 De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,
16 cuius anima est secundum animam tuam, et qui, cum titubaveris in tenebris, condolebit tibi.	16 aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!
17 Et consilium cordis statue tecum; non est enim tibi aliud fidelius illo.	17 De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!
18 Anima viri enuntiat aliquando vera quam septem circumspectores sedentes in excelso ad speculandum.	18 A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.
19 Et in his omnibus deprecare Altissimum, ut dirigat in veritate viam tuam.	19 Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.
20 Ante omnia opera verbum verax praecedat te, et ante omnem actum consilium stabile.	20 Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!
21 Radix consiliorum cor, ex quo partes quattuor oriuntur: bonum et malum, vita et mors; et dominatrix illorum est assidua lingua.	21 A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.
22 Est vir peritus multorum eruditor et animae suae inutilis est.	22 Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.
23 Est qui sophistice loquitur et odibilis est; in omni cibo voluptatis defraudabitur.	23 Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;
24 Non est illi data a Domino gratia: omni enim sapientia defraudatus est.	24 nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.
25 Est sapiens animae suae sapiens, et fructus sensus illius super corpus suum.	25 Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,
26 Vir sapiens plebem suam erudit, et fructus sensus illius fideles sunt.	26 s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.
27 Vir sapiens implebitur benedictionibus, et omnes videntes illum beatum dicent.	27 A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.
28 Vita viri in numero dierum; dies autem Israel innumerabiles sunt.	28 Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!
29 Sapiens in populo hereditabit honorem, et nomen illius erit vivens in aeternum.	29 Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!
30 Fili, in vita tua tenta animam tuam et vide si quid obnoxium ei est: non des illi.	30 Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.
31 Non enim omnia omnibus expediunt, et non omni animae omne genus placet.	31 Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.
32 Noli avidus esse in omni epulatione et non te effundas super omnem escam.
33 In multis enim escis erit infirmitas, et aviditas appropinquabit usque ad choleram.
34 Propter crapulam multi obierunt; qui autem abstinens est, adiciet vitam.