Siracide 31

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Vigilia divitis tabefacit carnes, et cogitatus illius aufert somnum;	1 A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.
2 cogitatus victus avertit somnum, et infirmitas gravis a somno excitat.	2 A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.
3 Laboravit dives in congregatione substantiae et, si requiescit, replebitur deliciis suis;	3 Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.
4 laboravit pauper in penuria victus et, si requiescit, inops fit.	4 Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.
5 Qui aurum diligit, non iustificabitur, et, qui insequitur lucrum, in eo oberrabit.	5 Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.
6 Multi dati sunt in ruinam auri gratia, et facta est in facie ipsorum perditio illorum.	6 Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.
7 Lignum offensionis est aurum sacrificantium; vae illis, qui sectantur illud: et omnis imprudens capietur in illo.	7 Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.
8 Beatus dives, qui inventus est sine macula et qui post aurum non abiit nec speravit in pecunia et thesauris.	8 Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!
9 Quis est hic, et laudabimus eum? Fecit enim mirabilia in populo suo.	9 Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!
10 Quis probatus est in illo et perfectus est? Erit illi gloria aeterna. Quis potuit transgredi et non est transgressus, facere mala et non fecit?	10 Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!
11 Ideo stabilita sunt bona illius in Domino, et eleemosynas illius enarrabit omnis ecclesia sanctorum.	11 Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.
12 De continentia. Supra mensam magnam sedisti? Non aperias super illam faucem tuam prior.	12 Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!
13 Non dicas: “Multa sunt, quae super illam sunt!”.	13 Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«
14 Memento quoniam malum est oculus nequam; oculum nequam odit Deus.	14 Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!
15 Nequius oculo quid creatum est? Ideo ab omni facie lacrimatur.	15 Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,
16 Quocumque aspexerit, ne extendas manum tuam prior et invidia contaminatus erubescas;	16 ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.
17 nec comprimaris cum eo in catino.	17 Ne tolakodj étkezés közben!
18 Intellege, quae sunt proximi tui, ex teipso et de omni verbo cogita;	18 Magadról tudd meg, mi jár társadnak!
19 utere quasi homo frugi his, quae tibi apponuntur, ne, cum manducas multum, odio habearis.	19 Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.
20 Cessa prior disciplinae causa et noli nimius esse, ne forte offendas.	20 Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!
21 Et, si in medio multorum sedisti, prior illis ne extendas manum tuam nec prior poscas bibere.	21 Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!
22 Quam sufficiens est homini erudito vinum exiguum! Et in dormiendo non laborabis ab illo et non senties dolorem.	22 Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.
23 Vigilia, cholera et tortura ventris viro infrunito;	23 Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.
24 somnus sanitatis in homine parco: dormiet usque mane, et anima illius cum ipso delectabitur.	24 A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.
25 Et, si coactus fueris in edendo multum, surge e medio, evome, et refrigerabit te, et non adduces corpori tuo infirmitatem.	25 Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.
26 Audi me, fili, et ne spernas me et in novissimo invenies verba mea.	26 Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:
27 In omnibus operibus tuis esto modestus, et omnis infirmitas non occurret tibi.	27 Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.
28 Splendidum in panibus benedicent labia multorum, et testimonium bonitatis illius fidele;	28 Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.
29 nequissimo in pane murmurabit civitas, et testimonium nequitiae illius verum est.	29 Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!
30 In vino noli provocare; multos enim exterminavit vinum.	30 Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!
31 Fornax probat aciem ferri in intinctione: sic vinum in lite corda superborum.	31 Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!
32 Quasi vita hominibus vinum, si bibas illud moderate.
33 Quae est vita ei, qui minuitur vino?
34 Quid defraudat vitam? Mors.
35 Vinum in iucunditatem creatum est et non in ebrietatem, ab initio.
36 Exsultatio animae et gaudium et voluptas cordis vinum moderate potatum in tempore;
37 sanitas est animae et corpori sobrius potus.
38 Vinum multum potatum irritationem et iram et ruinas multas facit.
39 Amaritudo animae vinum multum potatum in irritatione et ruina.
40 Ebrietas multiplicat animositatem imprudentis in offensionem, minorans virtutem et faciens vulnera.
41 In convivio vini non arguas proximum et non despicias eum in iucunditate illius;
42 verba improperii non dicas illi et non premas illum in repetendo.