Siracide 13

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Qui tetigerit picem, inquinabitur ab ea; et, qui communicaverit superbo, induet superbiam.	1 Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.
2 Pondus super te ne tollas et honestiori et ditiori te ne socius fueris.	2 Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz.
3 Quid communicabit caccabus ad ollam? Quando enim se colliserint, confringetur.	3 Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik!
4 Dives iniuste egit et fremet, pauper autem laesus, ipse supplicabit.	4 A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.
5 Si utilis fueris, assumet te et, si non habueris, derelinquet te.	5 Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen.
6 Si habes, convivet tecum et evacuabit te et ipse non dolebit super te.	6 Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.
7 Si necessarius illi fueris, ludet te et subridens spem dabit narrans tibi bona et dicet: “ Quid opus est tibi? ”.	7 Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?«
8 Et confundet te in cibis suis, donec te exinaniat bis et ter et in novissimo deridebit te; et postea videns derelinquet te et caput suum movebit ad te.	8 Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted.
9 Humiliare Deo et exspecta manus eius.	9 Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét.
10 Attende, ne seductus in stultitiam humilieris.	10 Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!
11 Noli esse humilis in sapientia tua, ne humiliatus in stultitiam seducaris.	11 Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!
12 Advocatus a potentiore discede, et eo magis te advocabit.	12 Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged.
13 Ne accedas, ne impingaris; et ne longe sis ab eo, ne eas in oblivionem.	13 Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek.
14 Ne retineas ex aequo loqui cum illo nec credas multis verbis illius; ex multa enim loquela tentabit te et subridens inquiret de absconditis tuis.	14 Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat.
15 Immitis animus illius conservabit verba tua et non parcet de malitia et de vinculis.	15 Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől.
16 Cave tibi et attende diligenter auditui tuo, quoniam cum subversione tua ambulas.	16 Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz.
17 Audiens vero illa ex somno evigila.	17 Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!
18 Omni vita tua dilige Deum et invoca illum in salutem tuam.	18 Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen!
19 Omne animal diligit simile sibi: sic et omnis homo proximum sibi.	19 Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá;
20 Omnis caro ad similem sibi coniungetur, et omnis homo simili sui sociabitur.	20 minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon.
21 Quid communicabit lupus agno? Sic peccator iusto.	21 Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel.
22 Quae pax hyaenae ad canem? Aut quae pars diviti ad pauperem?	22 Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez?
23 Venatio leonis onager in eremo, sic et pascua divitum sunt pauperes.	23 Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény.
24 Et sicut abominatio est superbo humilitas, sic et exsecratio divitis pauper.	24 Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény.
25 Dives commotus confirmatur ab amicis suis, humilis autem, cum ceciderit, expelletur et a notis.	25 Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják.
26 Diviti decepto multi recuperatores: locutus est nefaria, et iustificaverunt illum;	26 A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg.
27 humilis deceptus est, insuper et arguitur: locutus est sensate, et non est datus ei locus.
28 Dives locutus est, et omnes tacuerunt, et verbum illius usque ad nubes perducent;
29 pauper locutus est, et dicunt: “ Quis est hic? ” et, si offenderit, insuper subvertent illum.
30 Bona est substantia, cui non est peccatum in conscientia, et nequissima paupertas in ore impii.
31 Cor hominis immutat faciem illius sive in bona sive in mala.
32 Vestigium cordis boni facies hilaris: difficile invenies et cum labore.