Proverbia 15
Libro non riconosciuto. Prova con un'abbreviazione valida (es. Gen, Es, Gv, Sal).
Versetti esaminati
| Nova Vulgata | Káldi-Neovulgáta |
|---|---|
| 1 Responsio mollis frangit iram, sermo durus suscitat furorem. | 1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot. |
| 2 Lingua sapientium stillat scientiam, os fatuorum ebullit stultitiam. | 2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat. |
| 3 In omni loco oculi Domini contemplantur malos et bonos. | 3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja. |
| 4 Lingua placabilis lignum vitae, sed obliquitas in ea conteret spiritum. | 4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket. |
| 5 Stultus irridet disciplinam patris sui; qui autem custodit increpationes, astutior fiet. | 5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják. |
| 6 In domo iusti divitiae plurimae, et in fructibus impii conturbatio. | 6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van. |
| 7 Labia sapientium disseminabunt scientiam; cor stultorum non rectum erit. | 7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve! |
| 8 Victimae impiorum abominabiles Domino; vota iustorum grata sunt ei. | 8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában. |
| 9 Abominatio est Domino via impii; qui sequitur iustitiam, diligetur. | 9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár. |
| 10 Admonitio mala deserenti viam; qui increpationes odit, morietur. | 10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal. |
| 11 Infernus et Perditio coram Domino, quanto magis corda filiorum hominum! | 11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve! |
| 12 Non amat derisor eum, qui se corripit, nec ad sapientes graditur. | 12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára. |
| 13 Cor gaudens exhilarat faciem, in maerore animi deicitur spiritus. | 13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket. |
| 14 Cor sapientis quaerit doctrinam, et os stultorum pascitur stultitia. | 14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel. |
| 15 Omnes dies pauperis mali; hilaris autem corde quasi iuge convivium. | 15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma. |
| 16 Melius est parum cum timore Domini quam thesauri magni cum sollicitudine. | 16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette. |
| 17 Melius est demensum holerum cum caritate quam vitulus saginatus cum odio. | 17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel. |
| 18 Vir iracundus provocat rixas; qui patiens est, mitigat lites. | 18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti. |
| 19 Iter pigrorum quasi saepes spinarum, via sollertium complanata. | 19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes. |
| 20 Filius sapiens laetificat patrem, et stultus homo despicit matrem suam. | 20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját. |
| 21 Stultitia gaudium sensu carenti; et vir prudens dirigit gressus suos. | 21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit. |
| 22 Dissipantur cogitationes, ubi non est consilium; ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur. | 22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak. |
| 23 Laetatur homo in responsione oris sui, et sermo opportunus est optimus. | 23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó! |
| 24 Semita vitae sursum est viro erudito, ut declinet de inferno deorsum. | 24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn! |
| 25 Domum superborum demolietur Dominus et firmos faciet terminos viduae. | 25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét. |
| 26 Abominatio Domini cogitationes malae, et purus sermo pulcherrimus. | 26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte. |
| 27 Conturbat domum suam, qui sectatur avaritiam; qui autem odit munera, vivet. | 27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot. |
| 28 Mens iusti meditatur, ut respondeat; os impiorum redundat malis. | 28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot. |
| 29 Longe est Dominus ab impiis et orationes iustorum exaudiet. | 29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját. |
| 30 Lux oculorum laetificat animam, fama bona impinguat ossa. | 30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat. |
| 31 Auris, quae audit increpationes vitae, in medio sapientium commorabitur. | 31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében! |
| 32 Qui abicit disciplinam, despicit animam suam; qui autem acquiescit increpationibus, possessor est cordis. | 32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut. |
| 33 Timor Domini disciplina sapientiae, et gloriam praecedit humilitas. | 33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár. |