Proverbi 15

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Responsio mollis frangit iram, sermo durus suscitat furorem.	1 Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.
2 Lingua sapientium stillat scientiam, os fatuorum ebullit stultitiam.	2 A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.
3 In omni loco oculi Domini contemplantur malos et bonos.	3 Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.
4 Lingua placabilis lignum vitae, sed obliquitas in ea conteret spiritum.	4 A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.
5 Stultus irridet disciplinam patris sui; qui autem custodit increpationes, astutior fiet.	5 A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.
6 In domo iusti divitiae plurimae, et in fructibus impii conturbatio.	6 Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.
7 Labia sapientium disseminabunt scientiam; cor stultorum non rectum erit.	7 A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!
8 Victimae impiorum abominabiles Domino; vota iustorum grata sunt ei.	8 Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.
9 Abominatio est Domino via impii; qui sequitur iustitiam, diligetur.	9 Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.
10 Admonitio mala deserenti viam; qui increpationes odit, morietur.	10 Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.
11 Infernus et Perditio coram Domino, quanto magis corda filiorum hominum!	11 Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!
12 Non amat derisor eum, qui se corripit, nec ad sapientes graditur.	12 Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.
13 Cor gaudens exhilarat faciem, in maerore animi deicitur spiritus.	13 A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.
14 Cor sapientis quaerit doctrinam, et os stultorum pascitur stultitia.	14 Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.
15 Omnes dies pauperis mali; hilaris autem corde quasi iuge convivium.	15 Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.
16 Melius est parum cum timore Domini quam thesauri magni cum sollicitudine.	16 Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.
17 Melius est demensum holerum cum caritate quam vitulus saginatus cum odio.	17 Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel.
18 Vir iracundus provocat rixas; qui patiens est, mitigat lites.	18 Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.
19 Iter pigrorum quasi saepes spinarum, via sollertium complanata.	19 A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.
20 Filius sapiens laetificat patrem, et stultus homo despicit matrem suam.	20 A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.
21 Stultitia gaudium sensu carenti; et vir prudens dirigit gressus suos.	21 A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.
22 Dissipantur cogitationes, ubi non est consilium; ubi vero sunt plures consiliarii, confirmantur.	22 Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.
23 Laetatur homo in responsione oris sui, et sermo opportunus est optimus.	23 Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!
24 Semita vitae sursum est viro erudito, ut declinet de inferno deorsum.	24 Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!
25 Domum superborum demolietur Dominus et firmos faciet terminos viduae.	25 Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.
26 Abominatio Domini cogitationes malae, et purus sermo pulcherrimus.	26 Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.
27 Conturbat domum suam, qui sectatur avaritiam; qui autem odit munera, vivet.	27 Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.
28 Mens iusti meditatur, ut respondeat; os impiorum redundat malis.	28 Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.
29 Longe est Dominus ab impiis et orationes iustorum exaudiet.	29 Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.
30 Lux oculorum laetificat animam, fama bona impinguat ossa.	30 A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.
31 Auris, quae audit increpationes vitae, in medio sapientium commorabitur.	31 A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!
32 Qui abicit disciplinam, despicit animam suam; qui autem acquiescit increpationibus, possessor est cordis.	32 Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.
33 Timor Domini disciplina sapientiae, et gloriam praecedit humilitas.	33 Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.