Proverbi 14

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Sapientia mulierum aedificat domum suam, insipientia eam manibus destruet.	1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.
2 Ambulans recto itinere timet Deum; despicit illum, qui infami graditur via.	2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.
3 In ore stulti virga superbiae, labia autem sapientium custodiunt eos.	3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.
4 Ubi non sunt boves, praesepe vacuum est; plurimae autem segetes in fortitudine bovis.	4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.
5 Testis fidelis non mentitur, profert autem mendacium dolosus testis.	5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.
6 Quaerit derisor sapientiam et non invenit; doctrina prudentibus facilis.	6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.
7 Cede coram viro stulto, quia nescies labia prudentiae.	7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!
8 Sapientia callidi est intellegere viam suam, et imprudentia stultorum errans.	8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.
9 Stulti parvipendent peccatum, et inter iustos morabitur gratia.	9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.
10 Cor novit amaritudinem animae suae, in gaudio eius non miscebitur extraneus.	10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.
11 Domus impiorum delebitur, tabernacula vero iustorum germinabunt.	11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.
12 Est via, quae videtur homini recta, novissima autem eius deducunt ad mortem.	12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.
13 Etiam in risu cor dolore miscebitur, et extrema gaudii luctus occupat.	13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.
14 Viis suis replebitur stultus, et super eum erit vir bonus.	14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.
15 Simplex credit omni verbo, astutus considerat gressus suos.	15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.
16 Sapiens timet et declinat a malo, stultus transilit et confidit.	16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.
17 Impatiens operabitur stultitiam, et vir versutus odiosus est.	17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.
18 Possidebunt simplices stultitiam, et astuti coronabuntur scientia.	18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.
19 Procumbunt mali ante bonos, et impii ante portas iustorum.	19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.
20 Etiam proximo suo pauper odiosus erit, amici vero divitum multi.	20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.
21 Qui despicit proximum suum, peccat; qui autem miseretur pauperis, beatus erit.	21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.
22 Nonne errant, qui operantur malum? Misericordia et veritas iis, qui praeparant bona.	22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.
23 In omni labore erit abundantia; verbum autem labiorum tendit tantummodo ad egestatem.	23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.
24 Corona sapientium divitiae eorum, fatuitas stultorum fatuitas est.	24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.
25 Liberat animas testis fidelis, et profert mendacia versipellis.	25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.
26 In timore Domini fiducia fortis, et filiis eius erit spes.	26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.
27 Timor Domini fons vitae, declinans a laqueis mortis.	27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.
28 In multitudine populi dignitas regis, et in paucitate plebis ruina principis.	28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.
29 Qui patiens est, multa gubernatur prudentia; qui autem impatiens est, exaltat stultitiam.	29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.
30 Vita carnium sanitas cordis, putredo ossium invidia.	30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.
31 Qui calumniatur egentem, exprobrat Factori eius; honorat autem eum, qui miseretur pauperis.	31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.
32 In malitia sua impelletur impius, sperat autem iustus in integritate sua.	32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.
33 In corde prudentis requiescit sapientia, at in medio stultorum agnoscetur?	33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.
34 Iustitia elevat gentem, vituperium autem populorum est peccatum.	34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.
35 Acceptus est regi minister intellegens, et iracundia ei, qui turpiter agit.	35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.