Salmos 104

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¡Alma mía, bendice a Yahveh! ¡Yahveh, Dios mío, qué grande eres! Vestido de esplendor y majestad,	1 Áldjad, én lelkem, az Urat! Uram, én Istenem, te mindennél magasztosabb vagy! Fenségbe és ékességbe öltöztél,
2 arropado de luz como de un manto, tú despliegas los cielos lo mismo que una tienda,	2 a fényességet, mint köntöst vetted magadra. Kifeszíted az égboltozatot, mint a sátorponyvát,
3 levantas sobre las aguas tus altas moradas; haciendo de las nubes carro tuyo, sobre las alas del viento te deslizas;	3 és az égi vizek fölé építed hajlékodat. Szekereddé teszed a fellegeket, a szelek szárnyain jársz.
4 tomas por mensajeros a los vientos, a las llamas del fuego por ministros.	4 Követeiddé teszed a szeleket, szolgáiddá a perzselő tüzet.
5 Sobre sus bases asentaste la tierra, inconmovible para siempre jamás.	5 Biztos alapra állítottad a földet, hogy meg ne inogjon sohasem.
6 Del océano, cual vestido, la cubriste, sobre los montes persistían las aguas;	6 Az örvénylő mélység mint ruha takarta, vizek borították a hegyeket.
7 al increparlas tú, emprenden la huída, se precipitan al oír tu trueno,	7 De a te fenyegetésedre megfutamodtak, szerteriadtak mennydörgésed szavától.
8 y saltan por los montes, descienden por los valles, hasta el lugar que tú les asignaste;	8 A hegyek fölemelkedtek, a völgyek leereszkedtek arra a helyre, ahol alapjukat megvetetted.
9 un término les pones que no crucen, por que no vuelvan a cubrir la tierra.	9 Határt szabtál a vizeknek, amelyet nem léphetnek át, hogy el ne borítsák ismét a földet.
10 Haces manar las fuentes en los valles, entre los montes se deslizan;	10 A forrásokat a völgyekbe ereszted, hogy folyjanak a hegyek között.
11 a todas las bestias de los campos abrevan, en ellas su sed apagan los onagros;	11 Belőlük iszik a mező minden vadja, s oltják szomjukat a vadszamarak.
12 sobre ellas habitan las aves de los cielos, dejan oír su voz entre la fronda.	12 Fölöttük tanyáznak az égi madarak, és az ágak közül hallatják hangjukat.
13 De tus altas moradas abrevas las montañas, del fruto de tus obras se satura la tierra;	13 Hajlékaidból megöntözöd a hegyeket, és műveid gyümölcséből táplálod a földet.
14 la hierba haces brotar para el ganado, y las plantas para el uso del hombre, para que saque de la tierra el pan,	14 Füvet sarjasztasz az állatoknak, és növényeket az ember szolgálatára, kenyeret adsz a földből,
15 y el vino que recrea el corazón del hombre, para que lustre su rostro con aceite y el pan conforte el corazón del hombre.	15 és bort, hogy vidámítsa az ember szívét; Hogy ragyogjon arca az olajtól, és a kenyér erősítse az ember szívét.
16 Se empapan bien los árboles de Yahveh, los cedros del Líbano que él plantó;	16 Jóllaknak az Úr fái, s a Libanon cédrusai, amelyeket ő ültetett.
17 allí ponen los pájaros su nido, su casa en su copa la cigüeña;	17 Fészket raknak rajtuk a verebek, és fölöttük tanyázik a gólya.
18 los altos montes, para los rebecos, para los damanes, el cobijo de las rocas.	18 A magas hegyek a szarvasok, a szirtek a borzok menedéke.
19 Hizo la luna para marcar los tiempos, conoce el sol su ocaso;	19 Megalkottad a holdat az idő mérésére, a napot, amely tudja, mikor kell lenyugodnia.
20 mandas tú las tinieblas, y es la noche, en ella rebullen todos los animales de la selva,	20 Sötétséget rendelsz és leszáll az éjszaka: ebben mozognak az erdő vadjai,
21 los leoncillos rugen por la presa, y su alimento a Dios reclaman.	21 prédáért ordítanak az oroszlánkölykök, s eledelt kérnek maguknak Istentől.
22 Cuando el sol sale, se recogen, y van a echarse a sus guaridas;	22 Ha felkél a nap, összegyűlnek, nyugalomra térnek tanyájukon.
23 el hombre sale a su trabajo, para hacer su faena hasta la tarde.	23 Az ember kimegy dolgozni, és munkáját végzi egészen estig.
24 ¡Cuán numerosas tus obras, Yahveh! Todas las has hecho con sabiduría, de tus criaturas está llena la tierra.	24 Uram, milyen nagyok a te műveid! Bölcsességgel teremtetted valamennyit, és alkotásaid betöltötték a földet.
25 Ahí está el mar, grande y de amplios brazos, y en él el hervidero innumerable de animales, grandes y pequeños;	25 Itt a tenger: nagy és tágas, nyüzsög benne a számtalan hüllő, apró és nagy állat egyaránt.
26 por allí circulan los navíos, y Leviatán que tú formaste para jugar con él.	26 Itt hajók szelik át, amott a Leviatán, amelyet arra alkottál, hogy játékát űzze benne.
27 Todos ellos de ti están esperando que les des a su tiempo su alimento;	27 Mindezek tőled várják, hogy idejében megadd nekik eledelüket.
28 tú se lo das y ellos lo toman, abres tu mano y se sacian de bienes.	28 Ha adsz nekik, felszedik, ha megnyitod kezedet, jóllaknak javaiddal.
29 Escondes tu rostro y se anonadan, les retiras su soplo, y expiran y a su polvo retornan.	29 De ha elfordítod arcodat, megrémülnek, ha lélegzetüket megvonod, elenyésznek, és porrá lesznek ismét.
30 Envías tu soplo y son creados, y renuevas la faz de la tierra.	30 Kiárasztod lelkedet, s ők életre kelnek, és megújítod a föld színét.
31 ¡Sea por siempre la gloria de Yahveh, en sus obras Yahveh se regocije!	31 Dicsőség az Úrnak mindörökké, örvendezzen műveinek az Úr,
32 El que mira a la tierra y ella tiembla, toca los montes y echan humo.	32 akinek a tekintetére megremeg a föld, s érintésére füstöt vetnek a hegyek.
33 A Yahveh mientras viva he de cantar, mientras exista salmodiaré para mi Dios.	33 Énekelek az Úrnak, amíg élek, amíg leszek, zsoltárt zengek Istenemnek.
34 ¡Oh, que mi poema le complazca! Yo en Yahveh tengo mi gozo.	34 Beszédem legyen kedves előtte, én pedig az Úrban leljem gyönyörűségem.
35 ¡Que se acaben los pecadores en la tierra, y ya no más existan los impíos! ¡Bendice a Yahveh, alma mía!	35 Vesszenek el a bűnösök a földről, és ne legyenek többé az istentelenek! Áldjad, én lelkem, az Urat!