Siracide 10

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Iudex sapiens instituet populum suum, et principatus sensati stabilis erit.	1 A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.
2 Secundum iudicem populi sic et ministri eius, et qualis rector est civitatis, tales et inhabitantes in ea.	2 Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.
3 Rex insipiens perdet populum suum, et civitates inhabitabuntur per sensum potentium.	3 A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.
4 In manu Dei potestas terrae, et utilem rectorem suscitabit in tempus super illam.	4 Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.
5 In manu Dei prosperitas hominis, et super faciem scribae imponet honorem suum.	5 Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.
6 Pro omni iniuria proximi ne rependas et nihil agas in operibus superbiae.	6 Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!
7 Odibilis coram Deo est et hominibus superbia, et utrisque execrabilis omnis vexatio.	7 Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.
8 Regnum a gente in gentem transfertur propter iniustitias et contumelias et divitias dolosas.	8 Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.
9 Avaro autem nihil est scelestius, hic enim et animam suam venalem habet.	9 Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,
10 Quid superbit terra et cinis? Quoniam in vita sua proiecit intima sua.	10 Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.
11 Languor prolixior gravat medicum, brevis languor serenat medicum.	11 A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.
12 Omnis potentatus brevis vita, sic et rex hodie est et cras morietur.	12 Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.
13 Cum enim morietur homo, hereditabit serpentes et bestias et vermes.	13 Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!
14 Initium superbiae hominis apostatare a Deo;	14 Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,
15 et ab eo, qui fecit illum, recessit cor eius. Quoniam initium omnis peccati est superbia, qui tenuerit illam, ebulliet maledictum, et subvertet eum in finem.	15 amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.
16 Propterea mirabiles fecit Dominus plagas malorum et destruxit eos usque in finem.	16 Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.
17 Sedes ducum superborum destruxit Deus et sedere fecit mites pro eis.	17 Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.
18 Radices gentium superbarum eradicavit Deus et plantavit humiles pro ipsis.	18 Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.
19 Terras gentium evertit Dominus et perdidit eas usque ad fundamentum.	19 Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.
20 Arefecit ex ipsis et disperdidit eos et cessare fecit memoriam eorum a terra.	20 Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.
21 Memoriam superborum perdidit Deus et reliquit memoriam humilium sensu.	21 Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.
22 Non est creata hominibus superbia, neque iracundia nato mulierum.	22 Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.
23 Semen hominum honoratum hoc, quod timet Deum; semen autem hoc exhonorabitur, quod praeterit mandata Domini.	23 Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.
24 In medio fratrum rector illorum in honore; et, qui timent Dominum, erunt in oculis illius.	24 A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.
25 Peregrinus, advena et pauper: timor Dei est gloria eorum.	25 Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.
26 Noli despicere hominem iustum pauperem et noli magnificare virum peccatorem divitem.	26 Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!
27 Magnus et iudex et potens est in honore, sed non est maior illo, qui timet Deum.	27 Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.
28 Servo sensato liberi servient; et vir prudens et disciplinatus non murmurabit correptus.	28 Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.
29 Noli extollere te in faciendo opere tuo et noli gloriari in tempore angustiae tuae.	29 Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!
30 Melior est, qui operatur et abundat in omnibus, quam qui gloriatur et eget pane.	30 Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.
31 Fili, in mansuetudine honora animam tuam et da illi victum cultumque secundum meritum suum.	31 Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!
32 Peccantem in animam suam quis iustificabit? Et quis honorificabit exhonorantem animam suam?
33 Est pauper, qui honoratur propter disciplinam et timorem suum, et est homo, qui honorificatur propter substantiam suam.
34 Qui autem honoratur in paupertate, quanto magis in substantia! Et, qui exhonoratur in substantia, quanto magis in paupertate!